A spanyolnátha-világjárvány idején a telefontársaságok még óva intettek az „üres csevegéstől”
2020. április 14. 19:43 Múlt-kor
Miközben a koronavírus-járvány továbbra is meghatározza a világ lakosságának mindennapjait, a legtöbben igyekeznek ilyen vagy olyan módon kapcsolatban maradni munkahelyükkel, ismerőseikkel, és családjukkal a karantén és távolságtartási rendelkezések kereteit betartva. A Világgazdasági Fórum (WEF) közlése szerint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 80 százaléka egyaránt úgy nyilatkozott, több időt tölt telefonja, illetve egyéb kommunikációra alkalmas elektronikai eszköz képernyője előtt – e képernyők váltak a közösségek összetartóivá, a megszokott élet apró szeleteivé. Ez azonban nem volt mindig így, még a telefon feltalálása után bekövetkezett járványok idején sem.
Korábban
Amikor a spanyolnátha néven ismert influenzajárvány végigsöpört a világon 1918-ban, az amerikai háztartások mintegy egyharmada rendelkezett telefonnal, és a vonalak száma a legtöbb helyen rendkívül korlátozott volt – egy kisebb városban csupán néhány vonal szolgált ki több ezer embert.
A telefontársaságok ezért már a kezdetektől arra biztatták az embereket, ne csevegjenek hosszasan hívásaik alkalmával, az influenzajárvány során pedig nyomatékosan arra kérték a lakosságot, hogy a lehető legkevesebbet használják készülékeiket.
1918 októberében a Michigan Állami Telefontársaság hirdetést adott közre egy helyi lapban, amelyben arra kérte ügyfeleit, „korlátozzák telefonhasználatukat a legnélkülözhetetlenebb hívásokra”, felszabadítva a telefonközpont-kezelőket „a közösség legfontosabb ügyeinek” intézésére.
Hasonló hirdetéseket adtak közre a lapokban New Jersey és Észak-Karolina államok szolgáltatói is. Utóbbi államban a kérés úgy szólt: „Kerüljék a telefon használatát, kivéve amikor ahhoz szükséges, hogy azonnali segítség érkezzen a betegekhez!”
Érdemes megjegyezni, hogy a 20. század első évtizedeiben egészen másként tekintettek a telefonra, mint napjainkban. Az újdonságnak számító találmányt a szolgáltatók többsége elsősorban a vállalkozásoknak kínálta, mint a 19. század során megszokott távíró gyorsabb változataként.
Amikor a Bell társaság a polgári háztartásokban is elkezdte a telefonvezetékek bekötését, a hirdetéseik az elkövetkező 30 évben jellemzően a hatékonyságot hangsúlyozták ki: a háztartást vezető feleség és a munkában lévő férj kommunikációját egyszerűsítő eszköznek állították be, amelynek segítségével simábban folynak a mindennapok.
A fogyasztók természetesen használták is ilyen szerepkörben a telefont, azonban már a kezdetektől jellemző volt – főként a háztartást vezető nők esetében –, hogy „pusztán” társalgásra használták fel a készüléket – hírekről értesülni, találkozókat egyeztetni, és gyakran pletykálkodni is.
E tendencia felerősödött a városokon kívül, ahol az egymástól nagyobb távolságra lakók között egyszerre újfajta közvetlen érintkezési mód jött létre.
A szolgáltatók azonban sokáig a rendszerükkel való visszaélésnek tekintették, és igyekezték elejét venni. A változás a spanyolnáthajárványt követően, az 1920-as években következett be – innentől figyelhető meg többek között a Bell hirdetéseiben is, hogy a családdal és a barátokkal való kapcsolattartás eszközeként kezdték el reklámozni a telefont.
Napjainkban a telefonhívások mellett már rendelkezésre áll az SMS-üzenetküldés, az e-mail, és a különféle számítógépes programok és okostelefonos alkalmazások, amelyek mind az írásos, mind a verbális kommunikációt lehetővé teszik.
Ebben a környezetben az „egyszerű” telefonhívások gyakran teljesen háttérbe szorulnak, sok esetben újra „eredeti” funkciójukat betöltve ismét az igazán fontos, sürgős, rendkívüli esetek közlésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap