A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
2019. szeptember 3. 18:02 Múlt-kor
Korábban
Az utak
A középkori utak változatos formákat öltöttek elhelyezkedésüktől függően. A korban természetesen aktív használatban voltak a római utak, amelyek eleve sokszor a jelentősebb településeket kötötték össze. Ahol azonban le kellett térni ezekről, már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet.
A középkor nagyvárosai – mint például Nürnberg – lekövezték a hozzájuk közeli utakat, hogy azok minél tovább használhatók maradjanak, karbantartásukhoz a szükséges pénzt a hidaknál és városkapuknál fizetendő adókból vámokból állították elő.
A városoktól távolabb azonban az utak aligha voltak többek nagyjából kitaposott természetes ösvényeknél, az út és a valaki által birtokolt föld közötti határt különféle jelzésekkel igyekeztek egyértelművé tenni.
Tény azonban az is, hogy a jól járható utakról kevesebbet írnak az emberek, mint az utazást megnehezítőkről, és ez így volt a középkorban is. Emiatt óhatatlanul több forrás fog a rossz utakról megemlékezni, mint a jókról, azonban így is fontos betekintést nyújtanak a középkor közlekedési viszonyaiba.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
Egy késő 13. századi francia jogi dokumentum, az úgynevezett Coutumes de Beauvaisis lefekteti például a különféle közlekedési módokhoz szükséges utak minimális szélességét, majd hosszasan ostorozza azon embereket, akik ellopják a köveket a kövezett utakról, és szót emel azon „megoldás” ellen is, hogy az út sérült részeire deszkákat fektetnek, ez ugyanis keskenyebbé teszi őket az előírtnál.
A szöveg szerint az 1395-1396-os télen a Menin és Lille közötti út oly mértékben vált sártengerré, hogy teljességgel járhatatlan volt. Helyenként próbálkoztak fa deszkákkal az emberek, ezeket azonban mások hamar ellopták, és volt, ahol murvával szórták fel a földutat, azonban ez sem segíthetett a súlyos esőzések esetén.
Ha valakinek tényleg fontos volt ilyenkor eljutni úti céljáig (illetve áruját eljuttatni oda), a legtöbb esetben nem volt más választása, mint a legközelebbi járható földön átkelnie – akkor is, ha ez valaki más terményének letaposását jelentette.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![II. Népesség, település, életmód / 8. Budapest világvárossá fejlődése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/770.jpg)
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap