A rendezés mellett a részvétel jogától is megfosztották Magyarországot az 1920-as olimpián
2023. április 20. 09:50 Múlt-kor
„A mi magyar címertől ékes atlétáink nem mehetnek a jövő év tavaszán olimpiai babért szedni Antwerpenbe és vívóink – a világ legjobb vívói – sem védhetik meg Stockholmban szerzett olympiai bajnokságukat. Gyűlöletből, konokságból és tipikus John Bullra valló kíméletlen haszonlesésből olyan védőgyűrűt húzott az angol sport Antwerpen, az antwerpeni olympiász köré, hogy a magyar sport csak a távoli szemlélője lehet az 1920 nyarára tervezett belga olympiásznak” – számolt be 1919 decemberében csalódottságát és dühét alig leplezve a Sporthírlap újságírója. A 103 évvel ezelőtt, 1920. április 20-án kezdődött VII. nyári olimpia az első világháborúban győztes nagyhatalmak döntéséből kifolyólag a vesztes államok sportolói nélkül indult.
![Antwerpeni olimpia](/ih0Ax/article/main/.630x1260/62833.jpg?lavid=436715)
Az antwerpeni olimpia megnyitója
Korábban
Csonka olimpia
Már az 1896-os athéni olimpia vontatott előkészületei során felmerült Magyarország esetleges szerepvállalása a játékok megszervezésében, ám végül a görög főváros segítséget kapott egy dúsgazdag kereskedőtől, így a modern idők első nyári olimpiai játékát ókori elődeinek otthonában sikerült megrendezni.
Budapest pályázott az 1916-os, valamint az 1920-as olimpia megrendezésére is, végül előbbit Berlin kapta, az utóbbira azonban sikeres jelöltként nevezett a magyar főváros. A világháború, amely előtt nem született végleges döntés, azonban mindent megváltoztatott.
Az 1916-os VI. olimpia elmaradt, a négy évvel későbbi játékokat pedig az uralkodó politikai felfogás szerint – amely a sportdiplomáciába is sikerrel begyűrűzött – nem tarthatta vesztes ország, így a néhány évvel korábban még biztos befutónak tűnő Budapest helyett végül a belgiumi Antwerpen kapta a rendezés jogát. (Pedig a magyar sportvezetők még 1916-ban is meg voltak róla győződve, hogy négy évvel később Budapestre érkeznek a világ legjobb sportolói.)
A megcsúfolt olimpiai mozgalom 1919-ben ugyanakkor kapott még egy politikai pofont: az első világháború kitöréséért bűnösnek kikiáltott Németország mellett a többi vesztes országot, vagyis Ausztriát, Magyarországot, Bulgáriát és Törökországot is kizárták az olimpiáról, de nem vehetett részt az egymással háborúzó Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem. (A német sportolók egyébként az 1924-es olimpiára sem utazhattak el.)
Az aréna, ahol az első olimpiai jégkorongmérkőzéseket rendezték
A modern olimpizmus atyja, Pierre de Coubertin mindent megtett, de még ő sem tudta távol tartani a politikát a sporttól, amire viszont maguk az ókori görögök képesek voltak, hiszen Hellász lakói az olimpia idejére letették a fegyvert.
Maga a helyszín megválasztása sem volt mentes a hatalmi nyomástól, Antwerpen, pontosabban Belgium azért tudott győzni a még versenyben lévő francia Lyonnal szemben, mert egy, a háborúban sokat szenvedett kis országnak számított.
Egyébként pont ezért sem volt túl jó választás: hiányzott a hasonló események levezénylésében szerzett szakmai tapasztalat, a háború során elszegényedett az állam, ráadásul nézőközönséget is csupán ingyenjegyekkel tudott szervezni, hiszen a belgák közül kevesen engedhették meg maguknak a jegyvásárlást.
Igen rövid ideje volt a városnak eltüntetni a háború maradványait és felhúzni a játékokhoz szükséges infrastruktúrát. Az atlétikai stadiont nem is tudták időben befejezni, az itt versenyző sportolókat például összecsukható ágyakon altatták.
Sokak szerint különösen álszent volt az ünnepélyes megnyitón a galambreptetés, valamint az első ízben felvont ötkarikás lobogó is, ugyanis az első szimbólum a békét, a második pedig a kontinensek és országok összetartozását jelképezi, amelyet nehezen lehetett összeegyeztetni hét ország sportolóinak kizárásával, akiknek többnyire az volt a bűnük, hogy hazájuk nem az első világháborút lezáró győztesek táborában kapott helyet.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Közel-Kelet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/80.jpg)
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához 08:20
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat tegnap
- Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban tegnap
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám tegnap
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás 2024.06.29.