A pápák első munkanapjai
2022. szeptember 30. 13:20 Tóth Tamás
A pápaválasztás a katolikus egyház kétezer éves története során mindig kiemelkedő eseménynek számított. A szentatya személyét, névválasztását, első szavait és döntéseit máig fokozott figyelem övezi. Sokan zarándokoltak ki a legutóbbi konklávé alkalmával is, 2013. március 13-án estefelé a római Szent Péter térre, hogy a hűvös idő ellenére figyeljék a vatikáni Sixtus-kápolna kéményét – és ha szerencséjük van, az elsők közt láthassák és hallhassák az új egyházfőt, valamint részesülhessenek az áldásában. A voksolás csupán előző délután kezdődött, így a tömeg minden bizonnyal meglepődött, amikor a választás eredménytelenségét a külvilág felé jelezni hivatott fekete füst helyett már akkor este fehér füst szállt fel a kéményből, jelezve: habemus papam, „van pápánk”, azaz a választó bíborosok megtalálták Szent Péter apostol 265. utódát. A kardinálisok ezúttal nagyon gyorsan dűlőre jutottak. Gyakorta találgatások tárgya, hogy mi is húzódik meg egy-egy ilyen döntési folyamat hátterében, ugyanakkor szintén izgalmas kérdés, hogy mi történik pápaválasztás után?
Korábban
Jézus belső követői körének, a tizenkét apostolnak egyike, Szent Péter Rómában halt vértanúhalált Nero császársága idején. Sírja fölé épült a róla elnevezett bazilika a vatikáni dombon, amely – kevesen tudják – nem számít a nevezetes hét római halomhoz, hiszen az a korabeli Urbs határain kívülre esett. Péter volt Róma első püspöke, egyben az első pápa, és a halála után azonnal felvetődött a kérdés, hogyan találják meg ezután az utódát.
Kezdetben a római papság, a hívek, a szomszédos püspökök, később a papság és az előkelők választottak pápát, a nép pedig jóváhagyta a döntésüket. Idővel azonban egyre növekedett a bíborosok szerepe is, akiket feladatuk Róma városához kötött, illetve jelképesen ma is oda köt. Ők 1059 óta kapnak főszerepet a választási folyamatban, de ebben az időben még mások is beleszólhattak az eredmény alakulásába.
Jó száz évvel később, 1179-ben a pápaválasztás a bíborosi kollégium kizárólagos joga lett. A tanácskozás 1268 óta zajlik teljesen zárt ajtók mögött, amikor a nagy eseménynek akkor helyszínt adó viterbói polgárok megelégelték, hogy tizennyolc hónapja eredménytelen a pápaválasztás, így nemes egyszerűséggel kulccsal (cum clave) bezárták a kardinálisokat a választás helyszínére, és addig nem engedték ki őket, amíg megegyezésre nem jutottak.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
Ám még ezt követően is több mint egy évre volt szükség, hogy meg tudjanak egyezni az új egyházfő személyéről. Innen származik a konklávé elnevezés. Kevesen tudják, hogy a Sixtus-kápolna csak a XIX. század óta ad állandó helyszínt a nevezetes eseménynek. A pápaválasztás menetét jelenleg az 1996-ban hatályba lépett Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció szabályozza, amely kisebb módosításokkal ma is hatályban van.
Halott előd a bíróság előtt
A pápaság története során sokat változott az „első munkanap” fogalma. Szent Péter közvetlenül Mesterétől kapta a felkérését, ahogyan erre az evangéliumok is utalnak, így kezdettől fogva teljes jogkörrel járt el mindenben. Ma a megválasztás elfogadásának pillanatától (és bár erre az utóbbi századokban nem volt példa, ha még nem püspök, akkor az az electiót rögtön követő püspökszenteléstől) pápa a pápa, egyben Róma püspöke, aki teljes, közvetlen és rendes hatalommal kormányozza az egyházat.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2019/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/758.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap