A nácik által ellopott reneszánsz pajzs került vissza Ferenc Ferdinánd egykori kastélyába
2021. szeptember 22. 10:26 MTI
Majdnem nyolcvan év után visszakerült a közép-csehországi Konopiště kastélyba az az értékes 16. századi reneszánsz pajzs, amelyet a nácik vittek el a kastély fegyvergyűjteményéből a második világháború idején.
Korábban
A háború utáni időszakban az értékes pajzs a Philadelphiai Művészeti Múzeum gyűjteményébe került, ahol hosszú kutatás után Ladislav Čepička cseh történész találta meg.
Az amerikai múzeum hosszas vizsgálódás után helyet adott a cseh kérésnek és a közelmúltban visszaadta a pajzsot eredeti tulajdonosainak.
A rendkívül értékes pajzs keddtől újra látható a Prágától délre fekvő Konopiste kastély fegyvergyűjteményében – közölte Nada Goryczková, a cseh Nemzeti Műemlék Intézet igazgatója újságírókkal.
Ladislav Čepička évtizedekkel ezelőtt kezdte el kutatni az egykor Ferenc Ferdinánd főherceg nyári rezidenciájaként szolgáló kastély híres fegyvergyűjteményét, és akkor kezdett el érdeklődni a nácik által ellopott tárgyak iránt is.
Az elveszett pajzsról nagyobb cikket is közölt szaklapokban. Az 1990-es években egy nemzetközi történészkongresszuson ismerkedett meg a philadelphiai múzeum korábbi kurátorával, akitől tudomást szerzett az ottani gyűjteményben őrzött pajzsról.
Bár kutatásai alapján Čepička már a kilencvenes években arra a meggyőződésre jutott, hogy a nácik által ellopott műtárgyról van szó, állítását nem vették komolyan, és hosszú ideig semmi sem történt az ügyben.
A philadelphiai múzeummal 2016-ban indultak csak meg a tárgyalások a cseh külügyminisztérium holokauszt ügyekkel megbízott diplomatájának segítségével, és végül idén júniusban született meg a cseh–amerikai egyezmény a műtárgy visszaszolgáltatásáról. A 16. században készült pajzsot szeptember közepén vették át a csehek az amerikaiaktól.
A 61 centiméter átmérőjű fapajzsot nagy valószínűséggel Girolamo di Tommaso da Treviso olasz festő díszítette és 1695-ben a Mediciek fegyvertárának része lett.
A 19. század végén került Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös konopištěi gyűjteményébe, ahonnan 1944-ben vitték el a nácik azzal, hogy az Adolf Hitler által Linzbe tervezett nagy német múzeumban állítják majd ki.
A műtárgy háború utáni sorsa pontosan nem ismert, annyit tudni, hogy 1954-ben Carl Otto von Kienbusch amerikai multimilliomos vette meg Párizsban, aki később a philadelphiai múzeumnak ajándékozta, ahol 1977-től volt látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.