A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is

Ideális közeg

Mindenesetre tény, hogy Európát elérve a halálos kórokozó egy egészségileg és gazdaságilag legyengült lakosságot támadott meg.

„Úgy gondolom, helytálló érvelés, hogy a fekete halál akkor csapott le, amikor a szegények egészsége súlyosan kompromittálódott az éhínségek, a szegénység és a jobbágyság természete miatt” – mondta Welford.

1352-ben írt Dekameronjában Giovanni Boccaccio is leírja a fekete halált, amely 1348-ban érte el Firenzét.

A fertőzöttek ágyékukban és hónaljukban tapasztaltak először duzzadást, majd a betegség „hamar burjánzani és mindenfelé terjedni kezdett, ezután a ragály formája változni kezdett, fekete vagy ólomszínű foltok tűntek fel sok esetben a karon vagy a combon vagy másutt, előbb kevés nagy, majd számos apró.”

Az év márciusa és júliusa között Boccaccio szerint a város százezer lakosa veszett oda, holttesteiket gyakran az épületek bejáratai előtt halmozták fel. A nagy paloták, ahol a nemesek és szolgáik laktak, üresen álltak, az író szerint a város „jobbára lakatlan” maradt.

Az összekapcsolt világ karanténba vonul

A modern tudományos ismeretek és antibiotikumok nélkül a középkori Európa lakóinak kevés eszköze volt a baktériummal szembeni harcra.

„A pestisjárvány elhalása a karantén, a lazarettók, a kezdetleges maszkokkal felszerelt orvosok által működtetett pestiskórházak, az egészségügyi kordonok, a határlezárások és az előzetes figyelmeztetéseket leadó egészségügyi kémek együttes alkalmazásának volt köszönhető” – mondta el Welford.

A fekete halál azonban nem tűnt el teljesen a 14. századi járvány végével. Ugyanazon baktérium különféle válfajai egészen a 18. századig rendszeresen gyötörték Európát, ezek egyike később Kínába is eljutott, ahol a 19. században oltotta ki milliók életét.

A fekete halál elterjedése nem véletlenül esett egybe azzal, hogy a selyemút egyre jobban összekötötte Keletet és Nyugatot: útvonalai mentén az emberekhez és árukhoz hasonlóan a betegségek is gyorsan eljutottak a legtávolabbi tájakra is.
 

1. A sztyeppék kereskedelme
2. Bolhák és rágcsálók
3. Ideális közeg

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban