A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
Korábban
Honnan érkeztek a házimacskák?
Általánosan elfogadott tény, hogy a macskákat először Egyiptomban és Mezopotámiában háziasították, és kereskedelem vagy az e régiókból utazó emberek révén juthattak el Európába. Pompejiben az előkerült macskacsontok száma igen alacsony – szó szerint egy maréknyi –, és a városban elpusztult élőlények gipszöntvényei között sem találni macskákat. Feltételezhető, hogy ebben a vidéki városban Kr. u. 79-ben még nem volt divat a macskatartás, de Rómában ekkor már létezhetett. A későbbi római régészeti lelőhelyeken, mint például Nápolyban, lényegesen több macskacsontot találni. A leletanyag alapján a 4. századra pedig már meglehetősen gyakorivá váltak a macskák szerte a birodalomban.
Csakúgy, mint a házőrző és vadászkutyák esetében, lehetséges, hogy a rómaiak főként egerek és patkányok leölésére tartották a macskákat házaikban, boltjaikban és nyilvános helyeiken, és csak másodsorban tekintették őket házi kedvencnek. Míg sok kutya nevét ismerjük római feliratokról, egyetlen macskanév sem ismert, ami talán utalhat kedvencként való népszerűségükre, pontosabban annak hiányára a korban. A macskák otthoni körülmények közötti képi ábrázolása aránylag ritka. A meglévő példákon általában a macskák vadászösztönei vannak kiemelve, nem pedig a békés és szerető természetük. Talán a leghíresebb ilyen kép egy padlómozaik Santa Maria Capua Veteréből, amely ma a nápolyi régészeti múzeumban található. Egy madáritató alatt vadászó macskát ábrázol, amely egyik mancsát kieresztett karmokkal megemelve fúj kiszemelt áldozataira, két papagájra és egy galambra, támadásra készen. Egy másik ismert mozaikpanelen Pompejiben az úgynevezett faun házában egy halott vadmadarat, talán fürjet a szájában tartó macska található. A macskás jelenet alatt két kacsa, egyéb madarak és tengeri halak szerepelnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.