A kegyetlenség keresztje
2018. május 17. 09:31 Múlt-kor
„Az összes halálbüntetés közül a legkegyetlenebb és legfélelmetesebb” – írta Cicero, míg Josephus Flavius zsidó történetíró „a legnyomorultabb halálnemnek” nevezte. Alighanem nem csak a nyugati ember számára ötlik fel elsőként Jézus szenvedésének képe, ha meghallja a kereszthalál szót. A keresztény ikonográfiában központi helyet elfoglaló motívum büntetési formaként már századokkal a Megváltó felbukkanása előtt megjelent Keleten. A Római Birodalom bukásával a keresztre feszítés gyakorlata is eltűnt, ám a kora újkorban a Távol-Keleten felélesztették a büntetési módot, amely az iszlám fundamentalisták tevékenysége révén az utóbbi években – módosított formában – „reneszánszát” éli.
Korábban
Az asszonygyalázó megbűnhődik
A keresztre feszítés gyakorlatának előképe a korai törzsi társadalmakra vezethető vissza, ahol a bizonyos hagyományok szerint a közösségre szerencsétlenséget hozó vérontás elkerülése végett egy fához kötözték az elítéltet, majd magára hagyták (bár a két büntetési forma közötti folytonosságot manapság egyes kutatók már vitatják).
A keresztre feszítés korai formájában az ókori Kelet több népénél, így az asszíroknál, a babiloniaknál, a punoknál és a szkítáknál is megjelent, a perzsák körében pedig az Kr. e. 6-4. században már széles körűen alkalmazták: I. Dareiosz perzsa király Kr. e. 519-ben például háromezer babiloni politikai ellenfelét feszíttette meg. A történelem atyjaként is számon tartott Hérodotosz beszámolója szerint a perzsák olykor a szenvedő fél oldalán álltak: Kr. e. 479-ben a nagy athéni államférfi, Periklész apja, Xanthipposz az Artaüktész nevű perzsa vezért átadta az eleusziaknak, akiknek asszonyait Artaüktész korábban meggyalázta Próteusz szentélyében. A történetíró a barbárnak minősített módszer védelmében egyedül a görögök „érthető” dühét tudta felhozni.
A feltehetően a Kr. u. 1. században élt római történetíró, Quintus Curtius Rufus szerint Nagy Sándor a mai Libanonban található Türosz ostromát követően keresztre feszíttetett 2000 embert, és megfélemlítésként a holttesteket a kereszten hagyta. Mivel azonban a rejtélyes szerző munkájában nem törekedett a történelmi események megkérdőjelezhetetlen hitelességgel történő leírására, írását erős kritikával kell kezelni. Josephus Flavius, az 1. században élt római-zsidó történetíró szerint a Nagy Sándor egyik hadvezére által alapított Szeleukida Birodalom nyolcadik uralkodója, IV. Antiokhosz Kr. e. 175-ben több száz zsidót feszíttetett keresztre, mivel nem voltak hajlandók elfogadni hellenizációs törekvéseit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 19:05
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására 14:20
- Az egyiptomi szultánt is lenyűgözte Assisi Szent Ferenc buzgalma és bátorsága 09:55
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége 09:05
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása tegnap
- Rákóczi halála után sem térhetett haza Rodostóból Mikes Kelemen tegnap
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái tegnap
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum tegnap