A járványok többször is fordítottak a brit királyi család sorsán
2020. március 31. 21:16 Múlt-kor
Korábban
A himlő
A pestisnél is halálosabb fekete himlőt a Poxvirus variolae nevű vírus okozza, és jól látható keléseket okoz a fertőzöttek testén.
Habár a himlő évszázadok óta jelen volt Európában – a jelek szerint Nagy Alfréd wessexi király egyik lánya is túlélte a betegséget 907-ben –, a 16. századi járványszerű terjedése minden bizonnyal változtatott a történelem menetén.
1552-ben VI. Eduárd király – VIII. Henrik egyetlen fia – 14 évesen egyszerre betegedett le kanyaróval és himlővel. Habár mindkettőből hamar felgyógyult, a következő évben tuberkulózisban életét vesztette, ami nagy valószínűséggel legyengült immunrendszere miatt következett be.
VI. Eduárdot előbb katolikus félnővére, Mária követte, aki erőszakkal próbálta felszámolni édesapja protestáns valláspolitikáját, az ő 1558-as halálát követően pedig Eduárd protestáns félnővére, Erzsébet ült a trónra, aki megvetette Anglia későbbi világbirodalmi státuszának alapjait.
Könnyen lehet, hogy ha a kamasz Eduárd életben marad, egyik nővére sem került volna trónra, és az angol történelem egészen más irányt vesz.
I. Erzsébet talán a himlő leghíresebb túlélője. Még 29 éves korában kapta el a betegséget, amely rút hegeket – himlőhelyeket – hagyott az arcán. Többek között ezeket is igyekezett eltakarni híres ólomalapú kozmetikumaival, amelyek végül sokak szerint halálát okozták.
Több mint egy évszázaddal később, 1694-ben a himlő vitte el a mindössze 32 éves II. Mária királynőt, aki férjével, III. Vilmossal közösen kormányozta Angliát és Skóciát.
A himlő Európa más uralkodóit sem kímélte a kora újkorban: a kevesebb mint egy évet uralkodott I. Lajos spanyol király 1724-ben, II. Péter orosz cár 1730-ban, és XV. Lajos francia király is 1774-ben ebbe a betegségbe halt bele.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap