A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
Élet a Cápa-szigeten
A szigetre szállított foglyok elsősorban rendkívül nehéz munkát végeztek a szüntelenül tűző napon – ők építették ki a sziget kikötőjét, valamint Lüderitz számos épületét is, illetve 1906 folyamán ők alakították félszigetté a szigetet. A kevés, főzetlen rizsen és némi liszten tartott rabok folyamatosan gyengültek, míg meg nem haltak.
Halálukat a brutális bánásmód is siettette: aki kimerült, ostorral (az Afrika déli részén bevett, vízilóbőrből készült sjambokkal) bírták további erőfeszítésre, de az is előfordult, hogy egyszerűen agyonlőtték. A zsúfolt lakosztályokon folyamatosan keringtek a különféle fertőzések is, amelyek a legyengült rabokban könnyű prédára leltek.
Az elszigetelt helyen folyó munka és a körülmények nyilvánvaló célja a foglyul ejtett őslakosok elpusztítása volt, és a sziget igen magas „hatásfokkal” üzemelt: egyszerre nagyjából 2000 fogoly volt a szigeten, 1904 és 1908 között az ide kerülők 80 százaléka életét vesztette.
A halálra dolgoztatott őslakosok azonban holtukban sem nyugodhattak: különféle testrészeiket, főként koponyáikat és egyéb csontjaikat Németországba küldték, hogy a szociáldarwinista nézetek által áthatott korabeli tudományos elméletek bizonyítására használják őket.
A csontok előkészítésére a nőket fogták be, akik üvegszilánkokkal kaparták le a koponyákról a lágy szövetet. A szigetről mintegy 3000 ember maradványai kerültek Németországba.
A szigeten dolgozó orvos, Eugen Fischer különféle kísérleteket is végzett a még élő foglyokon: himlővel és tuberkulózissal fertőzte meg őket szándékosan, és ő tett javaslatot a fajkeveredés törvényi tiltására a Német Birodalom minden területén, ami 1912-ben meg is történt.
Fischer később a náci rendszer idején az első világháború után a Rajna-vidék francia megszállása idején született, fekete apáktól származó gyermekek (a „Rajna-vidéki fattyak”) vizsgálatát és erőszakos sterilizálását vezette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
