A hedonizmusból a remeteélet felé fordult Antoni Gaudí
2019. június 7. 12:58
„Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk e diplomát. Majd az idő eldönti” – mondta egy anekdota szerint Elies Rogent, a barcelonai építészeti egyetem rektora a frissen lediplomázott Antoni Gaudínak.
Korábban
Gaudínak életében jobbára csak gúnyban volt része, kortársai a Casa Milát csak kőbányaként emlegették. Példája csak szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta.
Bár a kritikusok még halála után is sokáig ódzkodva tekintettek a katalán modernizmus legjelentősebb alakjának munkásságára, a XX. század közepétől egyre többen ismerték el zsenialitását. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba.
A kivételes kreativitással megáldott művész legismertebb alkotása a 2010-ben bazilikává szentelt Sagrada Família. George Orwell „a világ legförtelmesebb épületei egyikének” nevezte, Dalí viszont az elragadtatás hangján beszélt róla, a Bauhaus alapítója, Walter Gropius pedig az építmény technikai tökéletességét emelte ki.
Gaudít 1883-ban nevezték ki a templom építésének irányítójává, 1915-től kezdve csak az „új Jeruzsálem” felépítésére összpontosított. A fiatalon a hedonista élvezeteknek gyakorta hódoló Gaudí idővel egyre mélyebben élte meg katolikus hitét.
1894-ben majdnem belehalt a böjtölésbe, önsanyargató életet élt, a külsőségekkel szinte egyáltalán nem törődött, és az adományokból gyűjtött pénzt a „szegények katedrálisa” felépítésére fordította.
1926. június 7-én, szokásos napi sétája közben ütötte el egy villamos. Személyi iratai hiánya, valamint rongyos ruhái miatt sokáig azt hitték, hogy koldus. Végül egy rendőr vitte be a kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni. Halálakor a Sagrada Famíliának még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat készült el.
A lassú munkát Gaudí korábban így kommentálta: "Megbízómnak nem sürgős." A munkák azóta is az ő tervei és modellje alapján folytatódnak adományokból és a belépődíjakból, ez a világ egyetlen épülő műemléke. A befejezést 2026-ra, Gaudí halálának centenáriumára tervezik.
„Az építészet Dantéjának” és „Isten építészének” is nevezett Gaudí tudta, életében biztos, hogy nem fog elkészülni a templom, de azt is megjósolta, hogy bazilikáját a világ minden tájáról érkező emberek meg fogják csodálni. Igaza lett.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2015/tavasz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/635.jpg)
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap