A háremből emelkedtek fel az Oszmán Birodalom legbefolyásosabb női

A selyemzsinór hatalma

A történészek szerint az Ibrahim pasa erőszakos halála körüli időkre vezethető vissza a hárem megerősödése. Érdekesség, hogy az eset éppen az Oszmán kardját viselő uralkodók között leginkább nagyra becsült és tisztelt I. Szulejmán (1521–1566) uralkodásának idején történt, akit a törökök al-Kanuni, azaz a Törvényhozó, az európaiak pedig a Nagy, valamint Dicsőséges néven emlegettek. Egy nagy formátumú uralkodónak is lehetnek azonban gyengeségei.

Szulejmán számára a gyenge pontot egy rutén származású, kislányos külsejű hölgy, Hürrem jelentette. Az eredetileg Alexandra névre keresztelt Hürrem egy ortodox pópa lányaként látta meg a napvilágot, majd később Rokszolána néven vált ismertté a nyugati szalonokban. Ez az alacsony termetű, figyelemre méltó idomokkal rendelkező varázslatos alattvaló már nagyon fiatalon a hárem tagja lett, miután – feltehetőleg tekintélyes összegekért – megvásárolták a rabló tatároktól.

I. Szulejmán szultán

A háremben Hürrem elsajátította az ének, a tánc és – ártatlansága virágának elvesztése nélkül, amelyet csak a szultán, Isten földi helytartója szakíthatott le – a szerelem művészetét is. Hürrem az iszlám vallás tanításaival is megismerkedett, anélkül, hogy a Próféta követőjévé vált volna. A szultán ágyasai eredendően szolgák voltak, és kizárólag az anyasággal válhattak szabad nőkké, a házasság ugyanis önmagában nem volt elegendő feltétel. Szulejmánt azonban – aki akkoriban már két gyermek apja volt – azonnal rabul ejtette Hürrem szépsége, így a lánynak nem kellett tartania az örökös szolgaságtól. Az uralkodó annyira beleszeretett, hogy egész életében hű maradt hozzá.

Hürrem

Az oszmán történelem során több alkalommal előfordult, hogy a nők voltak kénytelenek helytállni a szultán helyett, főleg az uralkodó távolléte idején. Már a görög Nilüfer is kiválóan kormányozta a birodalmat, mialatt hitvese, a második oszmán szultán, Orhan háborúzott. Az a fajta befolyás azonban, amely a 16. századtól Rokszolána és az őt követő szultánák élveztek, teljesen újszerűnek számított. Az Északkelet-Európából érkezett Hürrem rendelkezéseinek egyike az volt, hogy a háremet költöztessék át Isztambul szívéből a Topkapiba, a Szeráj néven is emlegetett birodalmi palotába, amely éves szinten egymagában felemésztette a birodalom adóbevételeinek mintegy 25%-át.

A hárem átköltözésével – ahol IV. Mehmet idejében (1648–87) a nők száma meghaladta a kétezret (beleértve a kiszolgáló személyzetet is, akik ugyan nem voltak ágyasok, de szépségük alapján válogatták őket) – soha nem látott mértékben fonódott össze a politikai hatalom központja és az uralkodó magánélete. Vélhetően maga Ibrahim nagyvezír, a 16. század egyik legnagyobb hatalmú vezetője is Hürrem és befolyásos környezete akaratának áldozata lett.

Táncoló háremhölgyek

Amikor Rokszolána világra hozta Szelimet, fiú örökössel ajándékozva meg ezzel a szultánt, öldöklő versengés vette kezdetét közte és Gülbahar, Szulejmán másik felesége között. Mindkettejüknek sikerült a haseki szultána, azaz a – szultán számára – fiú örököst világra hozó feleség előkelő rangjára emelkedni. A rivalizálás ebben az esetben azonban nem a szokásos női féltékenységre vezethető vissza, az oszmán hagyományok szerint a trónutódlás ugyanis – ellentétben az európai monarchiák nagy részében kialakult gyakorlattal – nem automatikusan az elsőszülött fiút illette, hanem azt, aki a legnagyobb hatalommal rendelkező érdekcsoport támogatását élvezve letörte testvérei aspirációit.

A hagyomány szerint amint valamelyik fél hivatalosan is megszerezte a hatalmat, az első legyőzötteket selyemhurokkal fojtották meg, a „királyi” vér kiontása ugyanis szentségtörésnek számított. Mindez arra szolgált, hogy elhárítsák a többi legitim trónkövetelő – testvérek, mostohatestvérek, nagybácsik, unokatestvérek és unokaöccsök – várható puccskísérleteit. Riválisa felett aratott győzelmével az egyik haseki szultána tehát – a hatalom mellett – egyik gyermeke túlélését is biztosította.

1. Nők Szultanátusa
2. A selyemzsinór hatalma
3. Köszem szörnyű halála

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban