A brit haderő mellett a himlőt is le kellett győznie George Washington seregének

Védtelen sereg

A függetlenségért harcolók szerencséjére a sereg vezére, George Washington tábornok ismerte a betegséget, és – a Kontinentális Kongresszus ellenállásával szemben is – az akkoriban elérhető tudományosan megalapozott intézkedések mellett döntött, amivel valószínűleg a korai totális vereségtől mentette meg a hadsereget.

Washington bölcsessége a himlővel kapcsolatos személyes tapasztalataira épült. „Erősen megtámadott engem a fekete himlő” – írta kamaszként 1751-ben, egy Barbadoson tett látogatás során.

A Poxvirus variolae vírus által okozott betegség ekkoriban még akár a fertőzöttek felével is végezhetett, Washington azonban a szerencsésebbek közé tartozott: csaknem egy hónapnyi hidegrázás, láz, és a fájdalmas kelések elviselése után a túlélőkre jellemző, himlőhelyes arccal kilábalt a betegségből – és immunitást is szerzett rá.

Ifjúkori szenvedése a születendő új ország számára rendkívül szerencsésnek bizonyult: 1775-ben a fekete himlő a felkelőket leverni érkező brit, kanadai és német katonákkal megérkezett Boston városába.

E katonák többsége Washingtonhoz hasonlóan már átesett rajta, ezáltal immúnis volt, a Kontinentális Hadsereg állományában azonban ez jóval ritkább volt – az amerikaiakra óriási veszélyt jelentett a betegség.

Washington és csapatai a várost észak és nyugat felől határoló Charles folyó túlpartján vertek tábort, és a brit csapatok elől menekülő városlakókat – azok meglehetős megrökönyödésére – a fertőzésveszély miatt nem engedték át a folyón.

„Minden óvintézkedést fel kell használni a terjedés megakadályozására” – figyelmeztette egyik beosztottját írásban Washington. A Kontinentális Kongresszus elnökének, John Hancocknak azt írta egy levélben, „a legnagyobb éberséggel folytatjuk a harcot e mindnél veszélyesebb ellenséggel szemben.”

Azáltal, hogy saját csapatai közt azonnal elkülönítette a fertőzésgyanús személyeket, a külvilággal való érintkezést a minimumra csökkentette, Washington megakadályozta a járvány elharapódzását a katonák körében.

Miután 1776 márciusában a királyi csapatok elhagyták Bostont, kizárólag azok az amerikai katonák mehettek be a városba, akik már átestek a betegségen, és immúnisak voltak.

1. Védtelen sereg
2. A járvány leküzdése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből