Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió

Nem beszélünk a megerőszakolt magyar nőkről

Pető Andrea egyetemi docens (CEU) a Szexuális erőszak és megszálló seregek a második világháborúban Magyarországon című előadásában elmondta: rendkívül nehéz a téma kutatása, mivel kevés forrás áll rendelkezésre, igaz, azokat – leszámítva a nem kutatható orosz levéltári forrásokat – már feldolgozták. Az előadó – minden módszertani hibája ellenére – fordulópontnak nevezte Krausz Tamás és Varga Éva Mária közös könyvének megjelenését, amely leszögezte, hogy a magyar megszálló csapatok is követtek el a civil nők ellen szexuális erőszakot, "olyan bűnöket, melyek büntetlenek maradtak".

Mint azt Pető Andrea elmondta: azáltal, hogy a német hadsereg rövid ideig állomásozott Magyarország – egy szövetséges állam – területén, az maradt meg a kollektív emlékezetben, hogy a német katonák nem erőszakolták meg a nőket, ellentétben a Vörös Hadsereggel, amely már Magyarország felszabadításakor elvesztette e téren az emlékezetpolitikai háborút.

A magyar nők ellen elkövetett szexuális erőszak egy többszörösen tabuizált kérdés maradt - fogalmazott a kutató, hozzátéve: kevés az írásos forrás, így közvetett forrásokból lehet következtetéseket levonni. A magyarországi közigazgatási jelentések, országosan a főispáni jelentések ugyan megemlítenek egyes eseteket, de önmagukban nem elegendőek a teljes kép megrajzolásához.

Óvatosan kell bánnunk a népbíróságok ítéleteivel, de a Budapest Főváros Levéltárában fennmaradt tisztiorvosi, kórházi fondok szintén hézagosan informálnak. A fő források az interjúk, ám ezekkel az a probléma, hogy nem maguk a szexuális erőszakot elszenvedők az alanyok, ráadásul idővel egyre kevesebb esély van arra, hogy olyanok szólaljanak meg, akik átélték ezeket a borzalmakat.

Pető Andrea figyelmeztetett: a szexuális erőszak áldozatainak számát erkölcsi és tudományos szempontból is nehéz megállapítani. Csak egy példát említve: mi van olyankor, amikor egy nőt egy este többen is megerőszakoltak? Szerinte ezért fordulhatott elő, hogy a témát feldolgozó, Skrabski Fruzsina rendezte, tavaly bemutatott filmben "80 ezertől 800 ezerig repkednek a számok".

1. Újra a trianoni határok között
2. Volt-e esély az ellenállásra?
3. Horthy a helyén maradásával legitimálta a történteket
4. A zsidóság helyzete
5. Szálasitól Dálnokiig
6. Nem beszélünk a megerőszakolt magyar nőkről
7. Szovjet "felszabadítás" vagy "birtokbavétel"?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején