Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?
2014. szeptember 19. 15:20
Korábban
Bakák az Állatkertben, söröző Budapest
Budapesten a háború alatt is lehetett a szórakozni, amelynek egyik színtere a Városliget volt - derült ki Perczel Olivér előadásából. Az 1912-ben újjáépített pesti Állatkert még az újdonság erejével hatott, amelyet a frontszabadságon lévő vagy sebesülésük miatt Pestre kerülő katonák leptek el - ők ugyanis ingyen mehettek be a csodájára járt intézmény területére.
Városliget, céllövölde (Fortepan)
A szintén a Városligetben található Beketow Cirkusz a felnőttek számára is elsőrangú szórakozást jelentett: itt napi két előadást tartottak, a gyermekek és a katonák pedig kedvezményesen, fél áron tekinthették meg a - lovak híján - egyre inkább a kabarészámokra ráálló cirkusz műsorait, miközben a Barokaldi Néparéna a szegényebbek számára nyújtott kikapcsolódási lehetőséget. 1911-ben megnyitott a hamarosan Nemzeti Parknak átkeresztelt, viszonylag kevés játékkal felszerelt Angolpark, ahol ekkor még elsősorban a mulatók domináltak, s a hazafias szórakozás jegyében esténként honvédzenekar húzta a talp alá valót, illetve háborús híradásokat vetítettek.
Az első világháború kitörése előtt az országos sörgyártás fellendülőben volt: az 1910-es évek elejére a hazai termelés 15 év alatt a duplájára nőtt, s elérte az évi 3,2 millió litert. Ekkor 86 serfőzde és gyár működött hazánk területén, a fogyasztás 16 liter/fő volt évente (csak összehasonlításul: Németországban 200 liter volt ez a szám). A sörgyártás legfőképpen a fővárosba koncentrálódott: 1913-ra a négy nagy gyár, azaz a Dreher, a Haggenmarcher, az Első Magyar Részvényfőzde és a Kőbányai Polgári a piac hetven százalékát fedte le, ebből a Dreher részesedése harminc százalék volt - fejtette ki Katona Csaba. (MTA BTK Történettudományi Intézet)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
A háború kirobbanása, majd a háború évei természetesen a sörgyártást sem hagyták érintetlenül. Eleinte az adatok még bíztatóak voltak: nőtt a sörfogyasztás, sőt ekkor alapították meg - az igények okán - a Fővárosi Serfőző Rt.-t. Ekkor született meg a Honvéd sör, a Hősök söre és a Somogyi Virtus is, amelyek címkéjén háborús motívumok jelentek meg. Az árpa használatának állami korlátozása azonban áremelést generált, a gyárak pedig korlátozni kezdték kapacitásaikat, s munkahelyek szűntek meg.
Ahogy arra Katona Csaba felhívta a figyelmet: a trianoni békediktátum nyomán lecsökkent Magyarország lakossága, a szőlőterületek viszont megmaradtak - a borexport visszaesett, s hatalmas készletek maradtak vissza. A soproni gyár 1918. április 1-jén szüntette be a termelését, a Pannóniát lefoglalta a Szerb-Horváth-Szlovén Királyság, míg a Haggenmacher kőbányai sörgyárának felszerelését 1923-ban Nagyváradra vitték: helyén fonoda létesült Haggenmacher Textilművek néven.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon (Széchenyi és Kossuth reformprogramja, áprilisi törvények, kiegyezés, a polgári állam kiépülése a dualizmus korában)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/778.jpg)
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05