Kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír?

Ellopott holttest

A görög kulturális minisztérium szakértői szerint a szfinxek és az oroszlán is ugyanazon technikával, thasszoszi márványból készültek. "Az egyiptomi művészethez hasonlóan a szfinxeket általában fekvő pozícióban örökítették meg, így szokatlannak nevezhető a két ülő szfinx" - mondta Dorothy King régész, hozzátéve: "a legközelebbi párhuzamként a délnyugat-törökországi Labraunda perzsa királyi ikonográfiájának szfinxeit tudnám említeni."

Az amphipoliszi szfinxek mögötti bejárat előtt a régészek fekete-fehér rombuszokból kirakott padlót találtak. Hogy mi fekszik a lezárt ajtó mögött, még mindig rejtély. A Katerina Peristeri vezette kutatócsapat reméli, hogy a hónap végére kiderül, kinek a sírjára bukkantak. A fantasztikus régészeti lelet bejelentése után azonnal elkezdődött a találgatás, sokan úgy vélik, Nagy Sándor sírját találták meg. A világhódító, a görög városállamoktól Indiáig terjedő birodalmat kiépítő uralkodó i. e. 323 júniusában, néhány nappal 33. születésnapja előtt hunyt el Babilonban. Sírjának helye máig az egyik legnagyobb történelmi talány.

A források szerint a hódító maradványait eleinte - a diadokhoszok közös döntése alapján - Egyiptomba kívánták szállítani, mondván, a halott uralkodót nem földi, hanem égi apja, a Zeusszal azonosított Ámon mellé kell eltemetni Egyiptomban. Az egyik legnagyobb hatalmú hadvezér, Perdikkasz azonban felülírta ezt a döntést, és úgy határozott: Nagy Sándor Makedóniában lesz eltemetve. A holttest azonban sohasem jutott el Európába. Ptolemaiosz, Egyiptom kormányzója ugyanis egy merész akcióval rajtaütött a meneten és elorozta az istenként tisztelt hódító földi maradványait.

Nagy Sándor csontjai először Memphiszbe, az ősi egyiptomi városba került, majd a Ptolemaioszok Egyiptomának legragyogóbb városába, a Nagy Sándor által alapított Alexandriába vitték. A sír helyét az i. sz. 4. században már senki sem ismerte. A szakértők többsége azt az elméletet pártolja, hogy az amphipoliszi sírban III. Alexandrosz egy magas rangú tábornokát temethették el, ám az sem kizárt, hogy a nagy király számára készült eredetileg a sírhely - az ismert okokból azonban sohasem került a tetem Makedóniába.

1. Fej nélküli szfinx
2. Ellopott holttest

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban