Bombázók célkeresztjében a magyar főváros
2014. július 8. 08:55 Csernus Szilveszter
Bombákkal teli nyár
A budai Vár, háttérben a Bazilika (Fortepan)
1944 nyara a sorozatos bombázások jegyében telt nemcsak Budapesten, de szerte az országban. Június 2-án, amikor átfogó, a legtöbb áldozattal járó támadás érte Magyarországot, Budapestet oly szívósan védték, hogy bár a főváros megmenekült a pusztítástól, a vidékre védtelenül hullottak a bombák. A légvédelem mellett a 101. „Puma" vadászrepülő osztály hősiesen vette ki a részét a számbeli és technikai fölényben küzdő amerikai és brit légirővel. Június 30-án például 400 bombázót szórtak szét, amelyek Bécs és Budapest fölött akarták kioldani bombaterhüket.
Az esetek többségében a légi fölény számszerűleg is megmutatkozott. Július 2-án 717 Liberator és Flying Fortress 180 Mustang vadászgép kíséretében támadta a fővárost, amelyekből mindössze 50-et sikerült lelőnie a légvédelemnek és a Pumáknak. Annak ellenére, hogy ez viszonylagos siker volt a légi győzelmek tekintetében, a szőnyegbombázást nem tudta megállítani. A szőnyegbombázást (nevét a sajtó onnan adta, hogy a bombák egy legördülő szőnyeghez hasonlóan értek földet) 27-én a 15. amerikai légi hadsereg 800 gépe ismételte meg tíz hullámban; veszteségük ezúttal 29 gépre rúgott.
1944. augusztus végére az ipari termelés akadályozása és az infrastruktúra lerombolásán túl az ellenséges légitámadások deklarált célja Magyarország "kibombázása" volt a háborúból (Légi háború Magyarország felett). Ezzel az augusztus 23-25-i román kiugrás, majd átállás példájának követésére akarták ezzel rákényszeríteni a magyar vezetést. Emellett a közelgő ostromot jelezte, hogy a már hazánk területére lépett Vörös Hadsereg bombázta a ferihegyi repülőteret is.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Új-Lipótváros, mögötte a lángoló Angyalföld az ipartelep szőnyegbombázása után, Buda felől nézve (Fortepan)
1944 augusztusában a US Army vezérkara elutasította a Budapest politikai célű bombázására irányuló tervet, amely a hidak és az államirányítás pusztításával járva totális adminisztrációs zűrzavart okozott volna. Ehelyett inkább az átállásra kívánták sarkallni a politikai vezetést, a fentinél szerényebb eszközökkel.
Szeptember 17-én élte meg Budapest a leghosszabb légiriadót: 3 óra 49 percen át szólt a sziréna a déli órákban, amíg a kikötőket és az olajfinomítókat célzó pilóták az elcsúszó bombaszőnyeg révén ismét tetemes károkat okoztak a városnak. Másnap amerikai rombolóbombák pusztították a vasúti hidakat, vasúti aluljárókat és a Kopaszi gátat is, de a (mai) Petőfi-híd pesti lábától délre fekvő Hungária Gőzmalom is súlyos veszteségeket szenvedett. Az amerikaiakat aznap 200 szovjet bombázó követte. Szeptember 19-én érte a 25. légitámadás Budapestet. Akkorra már az ejtőernyőre erősített szovjet világítóbombák, (amit a köznép csak „Sztálin-gyertya" névvel illetett) is megszokott éjszakai látványosságok voltak.
A szovjetek közeledtével a német uralom alatt álló, immár nyilas országban szó sem lehetett a város - ha már nyílt várossá nyilvánítással nem, csak feladás révén való - megóvásáról. 1944 októberére a nyugati légierők már csak a Dunántúlt bombázták, nem avatkoztak be a közvetlen szovjet harci zónákba. A magyar légierő „amerikai szezon"-nak nevezett időszaka is véget ért: november 7. után már csak a Vörös Hadsereg ellen teljesítettek bevetést.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 6. A trianoni békediktátum és következményei](/ih0Ax/label/.cut-640x400/797.jpg)
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját 09:50
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében 09:05
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap