1920. június 4.: egy gyásznap krónikája
2014. június 4. 10:39 Csernus Szilveszter
„A mai napon Magyarország egy történelmi fordulóponthoz érkezett. Ma írják alá azon békeszerződést, mely ezeréves országunk feldaraboltatását kimondja" - nyitotta meg beszédét a házelnök a parlamentben 1920. június 4-én, a trianoni béke aláírásának napján. A Trianon kastély nevét minden magyar ismeri és a szó hallatán nemcsak a világháborút lezáró békeszerződés jut eszébe, hanem az azt követő magyar sors is. Bár Magyarország határait nem itt határozták meg, de a kastélyban került sor a békeszerződés kölcsönös aláírására, mely révén a magyar állam békét kötött világháborús ellenségeivel és hivatalosan elfogadta az új határokat. Napjainkban rengeteget hallhatunk, olvashatunk különféle elemzéseket, kutatásokat a békeszerződés okairól, következményeiről és hatásairól. Arról azonban már kevesebbet esik szó, hogy mi is történt azon a bizonyos napon. Így ma, a trianoni béke 94. évfordulóján azt mutatjuk be, hogyan telt 1920. június 4. Versailles-ban, illetve mi történt Budapesten a korszakhatárt jelentő napon, hogyan érzékelte az ország népe a sokkot.
Korábban
Miről kapta a nevét Trianon?
Érdemes mindenekelőtt bemutatnunk az aláírás helyszínét, ugyanis máig tévesen adja meg azt számtalan kézikönyv, útikönyv, sőt iskolai történelemkönyv is. A francia „Napkirály", XIV. Lajos (1643-1715), Versailles palotakomplexumának alapítója adott parancsot egy parkban fekvő kisebb palota, a „Porcelán Trianon" megépítésére. Nevét az onnan elköltöztetett Triarnum falucskáról kapta. Az építkezések 1670-ben kezdődtek, de az abszolutista király szeszélye megváltoztatta a terveket: Jules Hardouin-Mansart, az udvar kiváló mérnöke már egy rózsaszín márvánnyal burkolt kastélyt adott át 1687-ben. A kastélyt innentől Nagy Trianonnak (Grand Trianon) nevezték, de színéről gyakran emlegették Márvány Trianonnak is.
Grand Trianon
Az épület az uralkodó kedvelt nyári lakhelye volt, majd Françoise d'Aubigné, azaz Maintenon márki asszony, a király „kulisszák mögötti felesége" lakhelyéül szolgált. XV. Lajos (1715-1774) idején már királynői lak volt, így a király alig pár száz méterre új kastélyt emeltetett, Kis Trianon (Petit Trianon) néven, hogy szeretőjét, Madame du Barry grófnét közel tudhassa. Ennek a száz évvel fiatalabb kastélynak semmi köze a magyar békeszerződéshez.
A folyamatosan bővítgetett Grand Trianont elhanyagolták a későbbi uralkodók, a francia forradalom során pedig ki is fosztották. Napóleon már császárként állíttatta helyre, lakott is ott egy darabig, de a Párizsba bevonuló koalíciós hadsereg ismét nagy pusztítást végzett benne. A kastélyt 1913-tól használták állami fogadások színhelyéül, de akkor még nem gondolta senki, hogy sorsdöntő eseményeknek is helyet fog adni.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között (harmincéves háború, örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/787.jpg)
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20