Római katonai tábort tártak fel Németországban
2014. május 20. 11:40
Német régészek egy római kori katonai tábor maradványait tárták fel a türingiai Hachelbich városa mellett. A 18 hektáros területen egy időben hozzávetőlegesen ötezer legionárius tartózkodhatott, akik a jelek szerint csak egy rövid időre álltak meg ott, mielőtt továbbindultak volna keleti irányban.
Korábban
"A kutatók kétszáz éve keresnek bizonyítékokat Németországnak ezen részén a rómaiak jelenlétére. Sok időbe telt, mire megbizonyosodtunk a felfedezésről" - fogalmazott Mario Kuessner ásatásvezető.
Miután i.e. 9-ben vereséget szenvedtek, a rómaiak letettek a Rajnától északra levő germán törzsek meghódításának tervéről. Az írásos források azonban megemlítik, hogy a római seregek időnként - válaszul a germán betörésekre - megvetették a lábukat a mai Németország területén, de eme beszámolóknak kevés hitelt adtak. A hachelbichi lelőhely és a Hannover mellett még 2008-ban feltárt csatamező ékes bizonyítéka annak, hogy a rómaiak igenis átlépték saját határaikat, amennyiben politikai vagy katonai szükségleteik úgy diktálták.
A katonai tábort még 2010-ben fedezték fel egy útépítéshez kapcsolódó leletmentési munka során. Azóta Kuessner és kollégái több mint két hektárnyi földet térképeztek fel, a földradaros vizsgálatok nyomán azonosított 18 hektáros területen pedig a tábor körvonalai is feltárultak. A téglalap alaprajzú castrum egy hagyományos római tábor volt, amit egy 1 méter mély árok vett körül. A tábor északi oldalán a legionáriusok egy kaput építettek, ezt egy újabb árok védte. "Ez tipikus római elem, a germánok nem csináltak ehhez hasonlót" - fogalmazott Kuessner.
A védelmi árok mögött egy alacsony sárfal húzódott, amit karókkal magasítottak meg, gyakorlatilag egy masszív, 3 méter széles és 3 méter magas falat létrehozva ezzel. Az erózió miatt a fal régóta nincs meg, ám a talaj elszíneződése pontosan mutatja, hol alakították ki védelmi vonalaikat a rómaiak.
Az archeológusok további leleteket hoztak felszínre: nem messze a tábortól előkerült nyolc, kenyérsütésre használt kemence, négy, római csizmából származó szeg, egy lószerszám és egy fegyverhüvely darab. A tárgyi leletek stílusa és a radiokarbonos vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy az ideiglenes római tábort valamikor az i.sz. 1-2. században hozták létre.
A lelőhely pontos koordinátáit a fémdetektoros amatőr kutatók miatt egyelőre titokban tartják, a régészek a tervek szerint ősszel térnek vissza. "A legjobb lenne, ha találnánk egy olyan pénzérmét, amelyen a római légió száma van. Ez segíthetne a pontos datálásban" - adott reményének hangot Kuessner.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap