Dózsa izzó vaskoronája – a nemesek bosszúja
2014. április 24. 14:41 Csernus Szilveszter
A közép-és kora újkor történetét áttekintve azt láthatjuk, hogy a parasztfelkelések, a társadalmi rend elleni nyílt lázadások egytől-egyig elbuktak, leverettek és a nemesek bosszújának lettek kiszolgáltatva. A történészek mindössze két győztes parasztfelkelést tartanak számon: a svájciak és a hollandok függetlenségi harcait, de ott nem csak parasztok harcoltak, és az idegen hatalom kiszorításával megteremtették a két ország máig tartó függetlenségét. Magyarország legnagyobb jobbágyfelkelése nem ilyen volt: itt nem kellett külhatalom ellen küzdeni, sőt éppen az volt a felkelés egyik oka, hogy nem engedték a kereszteseket a török ellen vonulni. Mi volt innentől a keresztesek célja? Mit kaptak a jobbágyok büntetésül? Mihez kezdtek a győztesek a felkelésben részt vett egyháziakkal és nemesekkel? A Dózsa-féle parasztfelkelést taglaló írásunk második részében ezekre kerestük a választ.
Korábban
Másnapos Dózsa György
A Dózsa-felkelés júniusban érte el tetőpontját. A fősereg ekkor vette ostrom alá a stratégiai jelentőségű Temesvárat, melyet Báthori István nádor védett. Dózsa György minden valószínűség szerint tudatosan választotta a Temesközt a fősereg tartózkodási helyéül. A mocsaras, több folyó által határolt vidék védekezésre alkalmasabb volt, mint a nyílt Alföld. Temesvárat sem hiába ostromolta a székely vezér: a felkelés bázisát akarta itt kialakítani.
Ennek ellenére Dózsa nem bizonyult katonai stratégának: arra számított, hogy lesz ideje, az ostrom alatt a tábori élet is lazult, a keresztesek nem egyszer erdei vadászattal töltötték az idejüket, várva a várbeliek éhhalálára. A városban rekedt Báthori István nádor - ő és Szapolyai János kölcsönösen utálták egymást - még levelet is ki tudott csempészni a laza ostromgyűrűn át az erdélyi vajdának, aki Gyulafehérváron kapta kézhez a levelet. Dózsa egy végzetes hibát akkor követett el, amikor nem küldött felderítőket, hogy ostromló seregének „hátországát” fedezze.
Szapolyai egyébként is elkötelezte magát, hogy pontot tesz a felkelés végére: ekkorra már vajdaként egész Erdély katonaságát mozgósította. A későbbi János királynak sikerült meglepnie Dózsa hadait: maga Dózsa éppen az előző esti mulatságot próbálta kiheverni, amikor meglepte őket az erdélyi vajda hada. Az erős szervezet és az adrenalin azonban megtette a magáét, mert az előző napi részegség ellenére csatára rendezte hadait és szembeszállt a nemesekkel.
Akármekkora harcértéket is képviselt Dózsa hada - ne feledjük: lovassága és tüzérsége is volt, korántsem egyetlen kaszával felszerelt jobbágyi tömegről van szó! -, Szapolyai jobban szervezett, a török elleni háborúkban harcedzetté vált serege ellen nyílt színi csatában nem volt esélye. A keresztes had nem sokáig bírta: a július 15-i temesvári csata a fősereg fegyverletételével és menekülésével végződött. A bosszúra éhes nemesi had sem maradt el a kegyetlenkedésben: Brutus János Mihály szerint Szapolyai megtiltotta katonáinak, hogy bárkit is élve elfogjanak. Ennek ellenére több felkelő is élve került a győztes nemesek kezére.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A mindent eldöntő temesvári csatában esett fogságba Dózsa György is. Egyes történetírók viszont nem is tudnak csatáról. Szerémi György szerint például a nemesek egy kémszemle során fogták el Dózsát, megint mások szerint Szapolyai fogatta le, amikor megtévesztő módon tárgyalásra hívta. Sőt II. Ulászló, amikor később Miksa német-római uralkodónak írott levelében beszámolt a felkelésről, azt állítja, hogy a keresztesek adták ki Dózsát Szapolyainak, miután a parasztok csata nélkül szétoszlottak. Ez is mutatja, hogy a felkelésről szóló számtalan forrás nem egy helyen ellentmondásokban szenved.
A fősereg megsemmisülésével a felkelés sorsa is végleg eldőlt. De hátra volt még a két ellenséges fővezér, Dózsa és Szapolyai testvéreinek a harca. Alig egy héttel a temesvári fegyverletétel után György öccsének, Dózsa Gergely hadát a Pest melletti gubacsi csatában verte szét Bornemissza János budai várnagy és a későbbi király öccse, Szapolyai György nemesi hada, miközben északabbra az egri püspök csapatai tettek rendet. Dózsa Gergely maga is fogságba esett.
A szétszórt seregeket Szerémségtől Munkácsig a helyi erők és végváriak verték szét. Legtovább Lőrinc pap seregrésze tartott ki, őt és kereszteseit csak Kolozsvár környékén tudta utolérni és szétszórni a nemesi sereg - kísérteties hasonlóságot mutatva ebben az 1437-1438-as parasztfelkeléssel.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 15. A középkori magyar királyság megteremtése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/806.jpg)
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap