125 éve született Hitler
2014. április 20. 12:35
Százhuszonöt éve, 1889. április 20-án született az ausztriai Braunauban Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom Führere, aki a holokauszt felelőseként és a második világháború kirobbantójaként sok millió ember halálát okozta.
Korábban
Branau, Bécs, München
Apja vámtisztviselő volt, így a család gyakran költözött. Adolf Passauban, Lambachban és Linzben végezte iskolai tanulmányait, amelyekkel 1905-ben felhagyott. Tizennyolc évesen sikertelen felvételi vizsgát tett a bécsi Művészeti Akadémián, a következő időszakban képeslapok festéséből tartotta fenn magát.
Bécsi éveiben nagy hatást gyakorolt rá a nagynémet mozgalom, amely az összes német egy birodalomba való egyesítését tűzte ki célul, kizárva onnan a nem német (magyar, zsidó, szláv stb.) elemeket. A császárvárosban kedvelte meg Wagnert is, akiben a germán mitológia újjáteremtőjét látta. 1913-tól Münchenben festett, képeit később előszeretettel hamisították. Érdeklődése az építészet felé fordult, bár tanulmányokat e téren sem folytatott - gigantomán elképzeléseit hatalomra jutása után többek között Albert Speer ültette át a valóságba.
Hitler és Mussolini (1934, Velence)
Az első világháborúban önkéntesként harcolt a nyugati fronton, ahol kétszer megsebesült és kétszer megkapta a Vaskeresztet. 1918 novemberében tért vissza Münchenbe a hadsereg ügynökeként és propagandistájaként, ekkor derült ki, hogy remek szónok, aki könnyen hat az emberekre. Egyre erősödött benne az elhatározás, hogy politikai pályára lépjen, s 1919 őszén tagja lett a Német Munkáspártnak.
A pártnak, amely az ő javaslatára a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet vette fel, 1921 júniusában már teljhatalmú elnöke (Führere) volt. Ő alakította ki az NSDAP jelképrendszerét: a barna ing viselését, az ősi jelképnek számító horogkereszt fehér körben vörös zászlóba helyezett változatát, a felemelt jobbkarral való Heil Hitler! köszöntést.
Az NSDAP 1923-ban sikertelenül próbálta megragadni a hatalmat Bajorországban (müncheni sörpuccs), Hitler a börtönben írta meg Mein Kampf (Harcom) című munkáját. Ebben fogalmazta meg ideológiai-politikai elképzeléseit: a fajilag felsőbbrendű, az egész világ fölötti uralomra hivatott németek egy birodalomban történő egyesítését, "életterük" megteremtését, a versailles-i békerendszer szétzúzását. Ehhez szerinte szükséges a német nép "fajtisztaságának" megóvása az idegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól, továbbá az, hogy a nép rábízza magát a nagy feladat megoldására képes vezérre. Azt is deklarálta, hogy e harcban minden eszköz megengedett.
Hitler élettársa, későbbi felesége, Eva Braun társaságában
Hitler a kirótt öt év helyett 13 hónap után, 1924 decemberében szabadult. Pártját talpra állította, az 1927-es müncheni pártnapok már külsőségeiben is igazi náci rendezvények voltak zászlókkal, alakzatban menetelő egységekkel, barna inget viselő tagsággal. Az NSDAP az 1928-as választásokon még csak 12 képviselői helyet szerzett, de a nagytőke támogatásával és féktelen demagógiával ezt a nagy gazdasági válság idején, 1930-ban már 107-re tornázta fel. A párt tovább erősödött, s Hitler, aki a német állampolgárságot 1932-ben kapta meg, az abban az évben rendezett választások után már a legerősebb parlamenti erő élén állt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap