Hogyan lett keresztes hadjáratból parasztfelkelés?
2014. április 14. 14:05 Csernus Szilveszter
1514-et a „karóba húzások és a kegyetlenség évének” is nevezhetnénk a magyar történelem lapjain. Idén emlékezünk Magyarország történetének legnagyobb parasztlázadására, a Dózsa György vezette felkelésre, amely ötszáz éve kezdődött. A három hónapig tartó polgárháború eseménysora közismert, ám hogy mi volt a harcok közvetlen kiváltó oka, hogyan jutott el a pápai és királyi felhívásra összegyűlt tömeghadsereg a földesurak elleni harcig - már annál kevésbé. Azt is kevesen tudják, hogy a mindenki által ismert, utcáknak, iskoláknak nevet adó Dózsa György, bár megkapta később a „parasztkirály” jelzőt, maga is nemes volt, s emellett székely lófő.
Korábban
A csalódott „karrier-bíboros”
Hogy az 1514-es polgárháború okait megértsük, egészen Rómába kell visszamennünk, ahol nem sokkal az események előtt pápaválasztás zajlott. A pápai szék 1513-as megüresedése után két bíboros versengett Szent Péter trónjáért: Giovanni de’ Medici, illetve Bakócz Tamás esztergomi érsek. Míg előbbi a gazdagságáról és befolyásáról híres észak-itáliai család sarja volt, addig Bakócz jobbágysorba született, majd korában egészen elképesztő módon az egyházi pálya szamárlétráját megmászva jutott a csúcsra.
Bakócz már 1512 januárjától Rómában volt kíséretével (és temérdek ezüsttel), de a Mediciek kasszája több sikert ért el a konklávéban. Giovanni megválasztása után a X. Leó nevet vette fel pápaként; ő volt az, aki később a pápai állam kimerült kincstárát a hírhedt búcsúcédulák árusításával akarta megtölteni, ami az 1517-es reformáció közvetlen kiváltó oka volt.
Bakócz egyébként bírta a szimbolikus „konstantinápolyi patriarcha” címet is, amelyet inkább a visszafoglalásra váró keleti területek biztosának lehet nevezni, a város ugyanis már régóta török kézen volt. Az Oszmán Birodalom pedig eközben már az eddigieknél is nagyobb fenyegetést jelentett a kereszténységre, de főként Magyarországra: a horvátországi Simon nevű püspök már ekkor segítséget kért a frissen megválasztott pápától, mert a megállást nem ismerő törökök a dalmáciai Knin várát ostromolták.
A pápaválasztásban alulmaradt Bakócz bíborost szintén azzal a „mellékmegbízatással” küldte Rómába II. Ulászló király, hogy igyekezzen a török elleni védekezéshez támogatást szerezni. X. Leó meg is adta ezt a „vigaszajándékot” a bíborosnak: 1513. július 15-én pápai bullát bocsátott ki, amelyben keresztes hadjáratra hívta Krisztus követőit, bűnbocsánatot ígérve mindenkinek, aki fegyvert fog a török ellen, vagy anyagi támogatást nyújt a hadjárathoz. A bulla három évre Bakóczot tette meg a keresztes hadjárat szervezőjévé, pápai felhatalmazást adva, hogy toborozzon nemcsak Magyar-és Lengyelországról, hanem német területekről, Dániából, Skandináviából, sőt az ortodox Moszkvai Fejedelemségből és Havasalföldről is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20