Megdőlt a hivatalos elmélet a Titanic elsüllyedésével kapcsolatban
2014. április 11. 18:21
A 102 éve habokba veszett tengerjáró nem annak köszönhette pusztulását, hogy az 1912-es évben rekordmennyiségű jéghegy szabadult a transzatlanti tengeri útvonalakra ̶ állítja egy új tanulmány. Az ezredfordulón például jóval magasabb volt a jéghegyveszély, mint az 1910-es években.
Korábban
A Sheffieldi Egyetem kutatói megcáfolták azt a régóta fennálló tévhitet, hogy a Titanic elsüllyedésének évében kivételesen magas volt a jéghegyek száma az óceánokon, s kutatásaik szerint jelenleg jóval nagyobb a kockázat, mint 1912-ben volt.
A korábbi elmélet szerint az elsüllyeszthetetlennek tartott tengerjáró ̶ amely 102 éve, 1912. április 10-én indult első és utolsó útjára ̶ vesztét a szokatlanul magas tengeri jégtömeg jelenlétének köszönhette, amely jelenséget a Föld Naphoz és Holdhoz való szokatlan közelsége okozott, szélsőséges árapályt eredményezve. Ennek következtében Észak-Kanada partjainál hatalmas jéghegyek szakadtak le, amelyek dél felé kezdtek sodródni.
A kutatók száz évre visszamenőleg megvizsgálták a jéghegyek mozgásáról készített adatokat, és ezek azt mutatták, hogy az 1912-es év a veszélyforrás szempontjából jelentős, de nem számított szélsőséges évnek.
A kutatást vezető Grant Bigg elmondta: "Úgy láttuk, hogy az 1912-es esztendő valóban kockázatos évnek számított a jégveszély szempontjából, de mégsem nevezhető kivételesnek. Az 1909-es év például jóval rizikósabbnak számított, és az elmúlt években is több jéghegy veszélyezteti a hajókat, mint a Titanic szerencsétlenségének idején. 1991 és 2000 között tíz évből nyolc alkalommal jelentettek 700-nál több jéghegyet, ezek közül pedig öt jelentés haladta meg az 1912-es év szintjét."
Hozzátette: "A felmelegedés miatt a sarki jégtakarók a közeljövőben egyre több jéghegyet fognak előidézni a forgalmas észak-atlanti tengeri útvonalakon, így a kockázat fokozatosan növekedni fog."
A Titanic pusztulását okozó jéghegyet 1912. április 14-én, éjfél előtt néhány perccel, mintegy 500 méteres távolságra vették észre, ám a gyors reagálás ellenére a katasztrófát nem tudták elkerülni, és a hatalmas vízi jármű két és fél órán belül elsüllyedt, 1517 ember halálát okozva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap