10 tény a nürnbergi perről
2014. március 31. 14:25
1. A náci Németország politikai, katonai és gazdasági vezetőinek felelősségre vonását célul kitűző nürnbergi per az első olyan büntetőeljárás volt a történelem során, amelyben háborús bűncselekmények miatt ítélték el egy ország vezetőit.
2. A per helyszíneként azért esett Nürnbergre a választás, mert a nácik itt rendezték meg a hírhedt pártnapokat, itt születtek meg a faji törvények, és a város a bombázások ellenére épségben maradt.
3. Az 1945. november 20-tól 1946. október 1-jéig tartó perben 24 főt állítottak bíróság elé. 12 főt kötél általi halálra, 7 főt börtönbüntetésre ítéltek, 3 főt pedig felmentettek.
4. A négy győztes nagyhatalom egy-egy ügyészt és két-két bírót delegált a perre. A legenyhébb ítéleteket a francia főbíró hozta, a szovjet főbíró, Iona Nyikitcsenko viszont minden vádlottra halálbüntetést kért.
5. A nemzetközi bíróság a per során 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel.
6. A perről 16 ezer oldalas, több mint 4 millió szót tartalmazó jegyzőkönyv készült, és az eljárás során több mint 200 tonna papírt használtak fel.
7. A vádlottakkal – jó kedély- és elmeállapotuk megőrzése érdekében – pszichológusok és pszichiáterek foglalkoztak. A foglyok szellemi képességét intelligenciatesztek segítségével mérték fel.
8. Miután a bírák elutasították Hermann Göring arra vonatkozó kérelmét, hogy akasztás helyett golyó által végezzék ki, a náci vezető egy nappal az ítélet-végrehajtás előtt egy cianidkapszula segítségével öngyilkos lett.
9. Az akasztásokat 1946. október 16-án hajnalban, a nürnbergi börtön tornatermében hajtották végre, ahol az őrök előző este még kosárlabda-mérkőzést játszottak.
10. A nürnbergi pert számos ponton érte bírálat. A legtöbben eleve megkérdőjelezték a perben ítélkező Nemzetközi Katonai Bíróság legitimitását, sokan pedig azt kifogásolták, hogy csak a vesztesek háborús bűneit ítélték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap