A viking napiránytű sötétedés után is működhetett
2014. március 28. 13:29
A viking hajósok minden bizonnyal naplemente után is biztonságosan tudták navigálni hajóikat, habár mágneses iránytűik nem voltak, csupán a napköveikre támaszkodhattak, állítja egy magyar és svéd tudósokból álló kutatócsapat.
Korábban
A trükk a szakemberek szerint az lehetett, hogy a napiránytű (amely tulajdonképpen egy módosított napóra volt) technikáját a napkövekkel kombinálták, amit "alkonyfényiránytűnek" neveztek el a kutatók.
"A közelmúltban azonosított kalcitkristály, amelyet egy 16. századi európai hajóroncs navigációs eszközei között találtak, arra utalhat, hogy ezek a kristályok fontos szerepet tölthettek be a tengeri hajózásban" - olvasható Bernáth Balázs, az ELTE TTK kutatójának és kollégáinak a Proceedings of the Royal Society tudományos folyóiratban publikált tanulmányában.
Egy, a grönlandi Uunartoqban felfedezett, 10. századi fatárcsatöredék elemzésével a kutatócsoport egy alternatív navigációs ötlettel állt elő. Szerintük egy alkonyfény iránytű lehetővé tette a viking hajósok számára, hogy egy napiránytű, egy árnyékpálca és két napkő segítségével pozícionálni tudják a Nap helyzetét annak nyugta után is.
Ha a bonyolult technikát valaha is alkalmazta az északi nép, akkor akár szürkületkor is gond nélkül hajózhattak. A napkövek létét, amellyel felhős időben is ki tudták számítani a megfelelő irányt, már a viking sagák is megemlítették, azonban felhasználásuk módja nem ismeretes.
Azt, hogy a vikingek napkövet használtak útjaik során, már régóta gyanították, de csupán tavaly találtak fizikai bizonyítékot a létezésére. A hat rombuszlappal, kétféle éllel, kétféle csúccsal rendelkező romboéder kristályt búvárok találták meg a La Manche-csatornában található kis sziget, Alderney mellett egy 1592-ben elsüllyedt hajón. A kő mellett egy pár navigációs körző is volt, vagyis minden bizonnyal a becses tárgyat a navigációs eszközökkel együtt tárolták - közölték akkor a Rennes-i Egyetem kutatói.
Egy viking legenda szerint egy napkövet kellett a Nap felé tartani, s majd miután „sugárzott a fény a kőből” az égitest még a legsűrűbb köd, vagy felhős égbolt ellenére is megmutatta magát. Ez elsőre varázslatnak tűnik, a tudósok azonban rámutattak, hogy egy ilyen kettőstörő kristállyal mérhető az égbolt polarizációja, aminek segítségével valóban lehet a Nap égbolton elfoglalt helyére következtetni, akkor is, ha azt felhő takarja. A máig nem bizonyított hipotézis szerint ez segíthette a viking hajósokat az Atlanti-óceán átszelésében.
Az új kutatás szerint az alkonyfény iránytű ugyanezen elv alapján működhetett, ám ez az eszköz a naplemente utáni fényeket használhatta fel. A kutatócsoport terepi körülmények között tesztelve azt állapította meg, hogy az alkonyfény iránytű használatával (a Nap horizonttól elfoglalt -8° és +10°-os helyzete között) ±4° pontossággal meghatározható az északi irány.
Guy Roppars, a Rennes-i Egyetem kutatója szkeptikus a titokzatos, éjjeli navigációs eszköz létezésében. Úgy véli, két napkő együttes használata esetén elkerülhetetlenül nagy lenne a pontatlanság, fejtette ki a Discovery Newsnak. Hozzátette: túl bonyolult lehetett ez a módszer a vikingek számára.
Bernáth szerint a viking navigációval kapcsolatos tudásunk még messze nem elégséges. A maroknyi navigációs eszközök nem maradtak fenn jó állapotban, de úgy véli, néhány mai múzeum a kutatók tudtán kívül is megőrzött belőlük néhányat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap