Leleplezték III. Amenhotep fáraó két óriásszobrát
2014. március 24. 08:56 MTI
III. Amenhotep fáraó két grandiózus szobrát leplezték le régészek vasárnap Luxorban, a fáraó halotti templománál.
A két óriásszobor vörös kvarcitból készült, egyikük több mint 11 méter magas, és ülve ábrázolja a fáraót. A szobrokat eredeti helyükön a Nílus nyugati partján fekvő temetkezési templomnál állították fel. A templom világszerte ismert a III. Amenhotepet ábrázoló Memnón-kolosszusokról, de a mai naptól III. Amenhotep négy óriásszobrát fogja ismerni a világ - hangoztatta Hourig Sourouzian régész, a temetkezési templom feltárást végző régészcsoport vezetője.
A két helyreállított szobrot az elmúlt évszázadokon át kikezdte az idő vasfoga, évszázadokon keresztül darabjaikban hevertek a mezőkön, károkat okoztak bennük olyan természeti erők, mint a földrengés, az áradások - mondta Souriuzin.
Az egyik felavatott szobor 250 tonnát nyom, ülve, pliszírozott tunikában ábrázolja a fáraót, aki kezét térdén pihenteti. 11,5 méter magas, és egy 1,5 méter magas és 3,6 méter széles alapzatra helyezték. Az eredeti szobor a régészek szerint 13,5 méter magas volt és 450 tonnát nyomhatott.
A fáraó jobb lábánál áll fő feleségének, Tijének a szinte teljes alakos szobra, aki hatalmas parókát és hosszú egyenes, testhez simuló ruhát visel. Bal lába mellett állt egykoron Tije édesanyjának a szobra is, de ezt nem találták meg a régészek. A nagyon gondosan kidolgozott műalkotást egy hatalmas kvarcittömbből faragták, amelyet a Kairó melletti Gebel al-Ahmar-i kőfejtőből szállítottak Luxorba. A második szobor állva ábrázolja a fáraót, ezt a templom északi bejáratánál állították fel, ahol egykoron is állt.
A régészek bemutattak más régészeti felfedezéseket is, fáraók és rokonaik szobrainak darabjait, köztük III. Amenhotep fáraó egy alabástrom szobrának nagyon jó állapotban fennmaradt fejét. A Nílus nyugati partján, Luxorral szemben elhelyezkedő halotti templomot i.e. 1200 táján egy pusztító erejű földrengés rombolta le. Ekkor omlott le a két kvarcitszobor is, amelyek a templom északi és déli kapuját őrizte. A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek.
III. Amenhotep (i.e. 1402 és 1364) az óegyiptomi birodalom egyik legbefolyásosabb fáraója, Tutanhamon nagyapja. Uralkodása alatt Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap