Szemtanú: az NKVD követte el a katyni mészárlást
2014. január 9. 09:45 MTI
Egy lengyel történész újabb dokumentumra bukkant, amely szerint egy volt amerikai szemtanú vallomása megerősíti: az egykori szovjet titkosszolgálat, az NKVD emberei, nem pedig a náci németek követték el a mészárlást a nyugat-oroszországi Katinyban (Katyn) - írta szerdán a Rzeczpospolita című lengyel napilap.
Korábban
Krystyna Piorkowska találta meg egy washingtoni archívumban annak az amerikai katonának a vallomását, aki 1943-ban lengyel katonatisztek tömegsírja feltárásának szemtanúja volt Katinyban. A történész szerint a tanúvallomás az 1945-ben rendezett potsdami konferencián és a nürnbergi perek során is felbukkant. A nyolc oldalas, 1945. május 10-én keltezett dokumentum John H. Van Vliet Jr. amerikai alezredes vallomását tartalmazza, akit 1943 májusában hadifogolyként vittek a németek Katinyba. Több sorstársával együtt május 13-án szemtanúja volt lengyel katonatisztek tömegsírjai exhumálásának.
Van Vliet Jr. eskü alatt vallotta, hogy a tömegsírokban valószínűleg évek óta feküdtek a holttestek. Az elföldelt katonákon - mint mondta - jó állapotban lévő lengyel egyenruhákat és cipőket látott, a mellettük fekvő tárgyak alapján pedig a szemtanú szerint 1940 márciusára vagy áprilisára tehető a kivégzések időpontja. E vallomásból következően sem lehettek a náci németek a vérengzés elkövetői, mint ahogy a szovjetek később állították (a németek csupán 1941 júniusában támadták meg a Szovjetuniót). Ez egyébként már ismert tény, a mostani vallomás egy újabb "mozaik" a történészek számára.
A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.
A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség.
Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap