Rákosi, Puskás, forradalom

Elmaradnak a sikerek

A Rákosi-rendszer mindennapjaiban traumatizált és a sikerre rendkívül kiéhezett társadalom az Aranycsapat diadalában a kis népek vigaszát, a nemzeti büszkeséget, és talán a kibontakozás reményét látta meg. A sportsiker akkori politikai jelentését érzékelteti, hogy amikor 1954. július 4-én nagy meglepetésre 3-2 veszített a svájci világbajnokság döntőjében a Német Szövetségi Köztársaság elleni döntőben az Aranycsapat, Budapesten több ezres tüntetések kezdődtek.

A meccset követően mintegy tízezren vonultak Budapest utcáira, sokan a Ferencvárost éltették, kirakatokat törtek be, magyarázatot követeltek a sérült Puskás játékára, és Sebes Gusztávot pocskondiázták az összeállítás miatt. Az Aranycsapatot szállító vonat szinte titokban érkezett haza, a retorzióktól tartó játékosok a tatai edzőtábor érintésével valósággal "hazaszöktek. A "kis magyar focialista forradalom" - ahogy a pesti népnyelv elnevezte - az ötvenhatos forradalom egyfajta előjátéka lett.

Az Aranycsapat (Fortepan)

A sikerek elmaradásával a pártvezetők is mind kritikusabban léptek fel a csapattal szemben – fejtegeti idézett könyvében Majtényi. Az egyik jelentés például elítélte a labdarúgók életmódját, és kifogásolta a csempészügyleteket is. „A sok külföldi mérkőzés – ami szükséges és helyes – módot adott játékosainknak, hogy a külföldi alvilággal kerüljenek összeköttetésbe. Kapcsolatuk súlyosságára jellemző, hogy egyes játékosok sok százezer forinttal vagy schillinggel vannak eladósodva”.

Bár az 1956-os melbourne-i olimpia előtt készített OTSB-feljegyzés már azt latolgatta, hogy a leendő ellenfelek mely magyarországi bajnokságba férnének be (Angliát az NB II-ben, az Egyesült Államok és Ausztrália pedig a Budapest I. osztályban tudták elképzelni), a labdarúgó-torna topfavoritja, Magyarország visszalépett, így azt a spanyolok nyerték meg. A szovjetek ellen az uszodában vívott emlékezetes revánsra a labdarúgó-pályán nem kerülhetett sor, de nem ez volt a legnagyobb probléma: a korábban verhetetlen csapat 1956-ban végleg felbomlott, így már nem tudott több dicsőséget hozni a pártvezetésnek és az ország közvéleményének.

1. „No, Puskás, milyen ajándékokat szeretne?”
2. Bányászok a rendőrök ellen
3. A 6:3 és a mítoszok
4. Elmaradnak a sikerek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról