"Zenéltek" az ősi spanyol barlangfestmények
2013. október 29. 11:15
Nem csak szemük, hallásuk is volt az őskori művészeknek - állítja egy kutató, aki szerint az első rajzokat általában a barlangok "élő" részeire vitték fel, oda, ahol a hangok a legerősebben verődtek vissza.
Korábban
Az ősi zene és az ősi hangszerek, illetve az akusztika régóta foglakoztatja a tudóstársadalmat. Az EU Kulturális Programja által támogatott Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO) nevet viselő kutatássorozat keretében például az európai szakemberek arra keresik a választ, hogy milyen hangszereken játszottak eleink és hogyan szólaltatták meg azokat.
A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek az i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják.
A projekt egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta. Till legutóbb a spanyolországi barlangokban végzett kutatást, amely során arra a megállapításra jutott, hogy az ősi, több mint 40 ezer éves rajzokat az ősemberek általában a barlangok "legélettelibb" helyein készítették, ott, ahol a hangok a leghangosabban verődtek vissza.
„Az nyilvánvaló, hogy a hangok és a képek ugyanolyan fontosak voltak a barlangokban zajló rituálék során” – így Till. Az ősi természeti képződményekben folyó kutatás során több litofont, ún. kő-hangszereket találtak – tette hozzá. Ezen emlékek közül kiemelte azt a 150 centiméter magas cseppkőoszlopot, amelyet ha megütöttek, csengett. Till szerint ez is azt bizonyítja, hogy a prehisztorikus kor egyáltalán „nem volt süket”, ahogy azt ma gondoljuk, a barlangokban hallható zajok jelentős szerepet töltöttek be és olykor drámai hangzásúak lehettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t
- A bombák mellett állítólag sonkát is dobtak a németek Londonra az első világháborúban
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.