Az egész vidéket fel akarta emelni a kisgazdapárt alapítója
2013. szeptember 17. 10:04 MTI
Százötven éve, 1863. szeptember 17-én született a somogyi Erdőcsokonyán (ma Csokonyavisonta) Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus.
Korábban
Református napszámos családból származott, hat elemit végzett, később önképzéssel gyarapította ismereteit. Harminckét holdon gazdálkodott, bekapcsolódott a helyi és a megyei közéletbe. Községi bíró lett, majd 1904-től a Somogy megyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1908-ban alapította meg a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületét, majd a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségét.
Népszerűségének köszönhetően 1908-ban országgyűlési képviselővé választották. 1909-ben létrehozta az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártot, amelynek programjában szerepelt többek között az általános, egyenlő és titkos választójog, a progresszív adózás, a feudális maradványok megszüntetése, az ingyenes népoktatás bevezetése, valamint a nagybirtokok önkéntes és részleges felparcellázása.
1918-tól az Országos Kisgazdapárt, 1919-től az Egyesült Kisgazda és Földművespárt elnökeként politizált. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom győzelme után, 1919. januártól a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter volt. A Tanácsköztársaság idején szülőfalujába húzódott vissza, a bukás után 1919 augusztusában 13 napig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere volt. Az 1920-as választásokon újjáalakított pártja, az Országos Kisgazda- és Földműves Párt szerezte meg a legtöbb mandátumot (157-ből 77-et). Pártja fuzionált a Sokorópátkai Szabó István vezette Egyesült Kisgazda és Földműves Párttal és a Keresztény Blokk tagja lett. Nagyatádi Szabó a szabad királyválasztók mozgalmának is egyik vezetője volt.
Nagyatádi 1919-20 közt közélelmezési, 1920-21-ben és 1922-24-ben földművelésügyi miniszter, 1920-21-ben kisgazdaügyi tárca nélküli miniszter volt a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányokban. Politikájában fokozatosan háttérbe szorult 1909-ben és 1918-ban megfogalmazott demokratikus agrárprogramja. A nevéhez fűződő 1920. évi XXXVI. törvénycikkben a földbirtokok helyesebb elosztását tűzte ki célul, de ez csak kerettörvény lett, a fő kérdéseket homályban hagyta.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
A reform nyomán mintegy negyedmillió földműves házhelyhez, s több mint 400 ezer igénylő átlagosan egy hektárnyi termőföldhöz juthatott. A reform a művelhető földek 7 százalékát érintette, nem hozott lényeges változást a birtokszerkezetben, s nem javított lényegesen a szegényparasztság helyzetén sem. Miniszterként küzdött az önálló kisgazdaságokért, az új tulajdonosok kedvező hitelfeltételeiért, a kisember földszerzési lehetőségeiért, szerepet vállalt különböző fejlesztési programok bevezetésében, köztük az Alföld fásításában, a csatornázás és öntözés terjesztésében, a szövetkezetek és a mezőgazdasági kamarák megszervezésében.
1922 elején Bethlen István miniszterelnök híveivel belépett az Egyesült Kisgazdapártba, és átvette annak vezetését. A kisgazdákat egyesítették a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával, az új formáció, a Keresztény Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt (népszerűen: Egységes Párt) 153 mandátumával óriási hatalomkoncentrációt képviselt. A szervezet elnöke formálisan Nagyatádi Szabó István volt ugyan, de 1924-ben korrupciós gyanúba keverték, s lemondatták. Nagyatádi nem sokkal ezután, 1924. november 1-jén szülőfalujában elhunyt. Szobrát 1932-ben állították fel a Földművelési Minisztérium előtt, ezt a Rákosi-diktatúra ledöntötte, s csak 1990-ben helyezték vissza. Szülőfalujában 1999-ben emlékházat avattak tiszteletére.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 27. Az első világháború és következményei (szövetségi rendszerek kialakulása, okok, hadviselők, frontok, a háború jellege, a világháborút lezáró békerendszer, Magyarország az első világháborúban)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/788.jpg)
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap