Szíria: civilizációk bölcsője, civilizációk koporsója?
2013. szeptember 16. 08:40
Szemtanúja volt az ember letelepedésének, a földművelés kialakulásának, a perzsák, az akkádok, az asszírok, a rómaiak, az arabok és az oszmánok felemelkedésének, majd bukásának. A Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű közel-keleti országot a humanitárius katasztrófa mellett gazdag történelme elvesztésének veszélye fenyegeti: a két és fél éve tomboló, több mint százezer emberéletet követelő súlyos harcokban az UNESCO világörökségi listáján szereplő hat helyszín közül csak egynek sikerült átvészelnie a polgárháború viharait. Szíria megállíthatatlanul közeledik a széthullás felé. Íme a legveszélyeztetettebb helyszínek.
Korábban
Palmüra
Miről nevezetes? A római kori Palmüra (ma Tudmur) Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 200 kilométerre nyugatra található. A Mediterráneum és az ókori Kelet közötti kereskedelem fontos központjaként szolgált, a karavánok számára hosszú évszázadokon „a sivatag mátkája” volt.
A Római és a Pártus Birodalom határán levő város nagyfokú autonómiát élvezett. Marcus Antonius i.e. 41-ben foglalta el, majd Róma adófizetőjévé tette a 212-től római coloniaként igazgatott, virágzó települést. A perzsa Szászánidák felett győzedelmeskedő Septimius Odaenathus i.sz. 251-252 táján Palmüra fejedelme és Róma keleti hadseregének főparancsnoka lett, 267-ben bekövetkezett halála után öt éven át özvegye és fia uralkodott a városban, amelyet Aurelianus császár hódított meg és rombolt le 272-ben. A római kori romváros 2011-ig népszerű turistalátványosságnak számított.
Mi történt vele? Sajtóhírek szerint a Palmürában található iszlám kori fellegvárat a harcokban előbb bombatalálat érte, majd tankok foglalták el a romvárost, megrongálva több antik szobrot és domborművet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek 09:50
- II. Ulászló esküvője után két hétig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét 09:05
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.