4000 évet átfogó régészeti munka Szekszárdon
2013. július 12. 16:42 MTI
Mintegy négyezer évet felölelő régészeti feltárás fejeződött be Szekszárdon, az alsóvárosi temető bővítését megelőzően, amelynek során az újkőkortól a római korig tartó időszakból került elő jelentős mennyiségű leletanyag.
Korábban
A három hónapig tartó munka során, amelyet a temető 1,3 hektárnyi területén több mint tízezer köbméter föld megmozgatásával végeztek, összesen 646 objektumot, sírokat, gödröket, árkokat tártak fel - mondta Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Ekkora felületen - az M6-os autópálya építését megelőző kutatástól eltekintve - nem végeztek feltárást Szekszárdon - tette hozzá.
Az objektumokból több tízezer lelet, elsősorban kerámiatöredékek, emberi és állati csontok, kisebb számban fémtárgyak kerültek elő, és épületeket, félig földbe süllyesztett gödörházak maradványait is feltártak. A bővítés előtt álló alsóvárosi temető területe korábban is nyilvántartott régészeti lelőhely volt. Egy szomszédos áruház építése előtt végzett kutatás nyomán nyilvánvaló volt, hogy találnak majd a középső bronzkori, a mészbetétes edények népének kultúrájából származó, hamvasztásos sírokat. Ezekből 60-80 darabot sikerült most feltárni.
A jelenkori temető sírjainak ásásakor érkezett bejelentések alapján az is kézenfekvő volt a régészek számára, hogy van őskori leletanyag is a területen, és tudni lehetett, hogy itt húzódott a római limes határvonala - jegyezte meg a múzeum igazgatója. A Szabó Géza ásatásvezető régész irányításával zajlott feltáráson a többi közt előkerültek egy kora rézkori - mintegy négyezer évvel ezelőtti - telep maradványai, ami ritkaságnak számít. A leletek restaurálása után derül ki, hogy mekkora jelentőséggel bír - mondta Ódor János Gábor.
Felszínre kerültek továbbá egy, az újkőkor végi, lengyeli kultúrához tartozó telep, egy vaskori kelta telep, egy kora császárkori római falu nyomai, szórványosan avar kori cseréptöredékek és egy viszonylag ritka, a vaskor végéről, a kelta korszakból származó edényégető medence is. A szakember hozzátette: a leletanyag mellett annak is jelentősége van, hogy ekkora felületen végezhettek a régészek megfigyeléseket. Az objektumok egymáshoz való viszonya ugyanis hordozhat újabb információkat egy adott korszak településszerkezetéről - mondta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap