Modern távközlési technika segítette Napóleont
2013. június 21. 17:52
Korábban
Jelentős előny
A láncolat állomásait 10 kilométerenként helyezték el. Minden kunyhóban egy ember szolgált, akinek az volt a feladata, hogy a szomszédos állomás fényjeleit továbbítsa. Az üzemeltető munkája után elvileg nem maradhatott "fizikai" nyom, hiszen ő csupán a gépen dolgozott.
A szemafor ötlete Claude Chappe (1763-1805) francia tudósnak egy fontos megfigyelésén alapult, miszerint az emberi szem kiválóan meg tudja különböztetni a szögeket. Így olyan szerkezetet épített, amely három részből tevődött össze: egy központi hosszú, kerek gerendából, amelyhez két rövidebb kar csatlakozott a két végén. Teljes szavakat továbbítottak, amelynek a dekódolása körülbelül 30 másodpercet vett igénybe, tehát lényegesen lassabb volt a későbbi morzekódnál.
A kunyhókban lévő emberek munkája rendkívül időigényes és fárasztó volt, s különösen megfizettek az esetleges figyelmetlenségükért, késedelmükért, hiszen ekkor jelentősen megnövekedett a munkafolyamat ideje. Ugyanakkor az „operátorok” kitettek magukért, például Napóleon fia születésének híre 60 perc alatt megérkezett Párizsból a 390 kilométerre lévő Strasbourgba.
A szerkezetnek a kezdetektől fogva elsődlegesen katonai célja volt. Már négy éve tartott az 1789-es francia forradalom, amikor a külső inváziós seregektől és a monarchia restaurációjától való félelem miatt a girondi kormány megbízta Chappe-t az első, Párizstól Lille-ig tartó vonal kiépítésére. Később Napóleon továbbfejlesztette a hálózatot, s Itáliáig kiépítette, majd a La Manche csatornához is kivezette, amikor komolyan fontolóra vette az Anglia elleni francia inváziót.
A restaurációt követően az építkezések tovább folytak, s a Bourbonok Marseille-ig és Bayonne-ig elvitték. Az utolsó állomás 1849-ben épült, de akkorra már egyértelmű volt, hogy a találmány ideje leáldozott. Katonai szerepe megszűnt, s később csak a nemzeti lottószámok közlésére használták az eszközt. A szerkezet negatívumai közül a legzavaróbb az volt, hogy csakis jó időben és nappal működött. Az 1844-ben felbukkanó elektronikus telegráf találmánya mindent megváltoztatott, s a napóleoni szemafor lassan a feledés homályába veszett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap