Modern távközlési technika segítette Napóleont
2013. június 21. 17:52
Korábban
Jelentős előny
A láncolat állomásait 10 kilométerenként helyezték el. Minden kunyhóban egy ember szolgált, akinek az volt a feladata, hogy a szomszédos állomás fényjeleit továbbítsa. Az üzemeltető munkája után elvileg nem maradhatott "fizikai" nyom, hiszen ő csupán a gépen dolgozott.
A szemafor ötlete Claude Chappe (1763-1805) francia tudósnak egy fontos megfigyelésén alapult, miszerint az emberi szem kiválóan meg tudja különböztetni a szögeket. Így olyan szerkezetet épített, amely három részből tevődött össze: egy központi hosszú, kerek gerendából, amelyhez két rövidebb kar csatlakozott a két végén. Teljes szavakat továbbítottak, amelynek a dekódolása körülbelül 30 másodpercet vett igénybe, tehát lényegesen lassabb volt a későbbi morzekódnál.
A kunyhókban lévő emberek munkája rendkívül időigényes és fárasztó volt, s különösen megfizettek az esetleges figyelmetlenségükért, késedelmükért, hiszen ekkor jelentősen megnövekedett a munkafolyamat ideje. Ugyanakkor az „operátorok” kitettek magukért, például Napóleon fia születésének híre 60 perc alatt megérkezett Párizsból a 390 kilométerre lévő Strasbourgba.
A szerkezetnek a kezdetektől fogva elsődlegesen katonai célja volt. Már négy éve tartott az 1789-es francia forradalom, amikor a külső inváziós seregektől és a monarchia restaurációjától való félelem miatt a girondi kormány megbízta Chappe-t az első, Párizstól Lille-ig tartó vonal kiépítésére. Később Napóleon továbbfejlesztette a hálózatot, s Itáliáig kiépítette, majd a La Manche csatornához is kivezette, amikor komolyan fontolóra vette az Anglia elleni francia inváziót.
A restaurációt követően az építkezések tovább folytak, s a Bourbonok Marseille-ig és Bayonne-ig elvitték. Az utolsó állomás 1849-ben épült, de akkorra már egyértelmű volt, hogy a találmány ideje leáldozott. Katonai szerepe megszűnt, s később csak a nemzeti lottószámok közlésére használták az eszközt. A szerkezet negatívumai közül a legzavaróbb az volt, hogy csakis jó időben és nappal működött. Az 1844-ben felbukkanó elektronikus telegráf találmánya mindent megváltoztatott, s a napóleoni szemafor lassan a feledés homályába veszett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.