Kommunistákat is üldözött a 45 éve meggyilkolt Bobby Kennedy
2013. június 10. 18:26
1968. június 5-én, 12 óra 10 perckor Robert F. Kennedy volt amerikai igazságügyi miniszter, New York-i szenátor éppen eligazítást tartott a Los Angeles-i Ambassador Hotel előtt összesereglett aktivistáknak. A kaliforniai elnökjelölő gyűlést megnyerő RFK köszönetet mondott támogatóinak, majd felesége és néhány nem túl edzett testőr társaságában sarkon fordult. Néhány pillanat múlva lövések dördültek el az étterem konyhájából; a palesztin merénylő, Sirhan Sirhan Kennedy mellett öt másik embert terített le. A 45 évvel ezelőtti merénylet – öt évvel JFK és néhány hónappal Martin Luther King meggyilkolása után – megrengette az Egyesült Államokat, a demokrata pártot pedig megfosztotta egyik lehetséges elnökjelöltjétől. Hat érdekesség RFK-ról.
Korábban
A kommunistavadász oldalán
1952-ben, röviddel a Virginia Egyetemen (UVA) megszerzett diplomája után, Kennedy megkapta élete első komoly munkáját, köszönhetően a család egyik régi jó barátjának, Joseph McCarthy wisconsini szenátornak. McCarthy – aki korábban együtt nyaralt a Kennedy-családdal és Bobby két testvérének is csapta a szelet – felvette a fiatalembert az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló szenátusi albizottságba, amely az amerikai kormányzatba beépülő lehetséges kommunista szimpatizánsok ügyeit tárta fel. Kennedy hat hónappal később azonban otthagyta McCarthyt, mivel összeveszett egyik munkatársával.
Bár ő és John is megvetette McCarthy brutális antikommunista taktikáját, egyikőjük sem vette a bátorságot ahhoz, hogy nyilvánosan keresztre feszítsék a minden bokorban vérszomjas kommunistát látó szenátort. Sőt McCarthy lett Robert egyik lányának keresztapja is, és egészen 1956-ig kellett várni arra a pillanatra (Kennedy még 1954-ben is kiállt mellette, amikor a szenátus 67:22 szavazataránnyal megfeddte McCarthyt), amikor Robert végleg elhatárolódott a republikánus politikustól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap