Világháborús amerikai hajsza a német tudósok után
2013. június 4. 18:47
A második világháború idején megalakult és megszűnt hírszerző szervezet, az Office of Strategic Services (OSS) a Gemkapocs Hadművelet során azon ténykedett, hogy a háborút követően a náci Németország tudósait az Egyesült Államok szolgálatába állítsa. A kibontakozó hidegháborúban a fő cél az volt, hogy a német kutatók tudása és szakértelme ne Angliát, a megosztott Németországot vagy a Szovjetuniót gazdagítsa, hanem az amerikai hadiipart lendítse fel.
Korábban
A lista
A feladat elvégzésével megbízott Joint Intelligence Objectives Agency (JIOA) már az európai győzelem után (1945. május 8.) elkezdte új feladatát, bár Truman elnök hivatalosan 1945 augusztusáig nem rendelte el a hadműveletet. A parancs értelmében ki volt zárva az „együttműködésből” minden olyan tudós, aki a náci párt tagjaként dolgozott vagy a náci militarizmus aktív támogatója volt. Ez a fajta korlátozás egyes esetekben könnyedén „átléphető” volt, mint például Wernher von Braun, Kurt Debus, Arthur Rudolph rakétatudósoknál, valamint Hubertus Strughold fizikusnál, akik korábban a szövetséges erők biztonságára nézve a „fenyegető” jelzőt kapták.
A JIOA önállóan működött, s a vezetés szempontjából kényelmetlen tudósok számára hamis foglalkozási és politikai életrajzot kreált. A nácizmus „szennyétől” ily módon kifehérített önéletrajzok a kormány rostáján végül átmentek. A művelet neve egyébként egy forrás szerint azokból az iratkapcsokból származik, amelyekkel a kétes hírű tudósok új politikai személyiségeit rögzítették az egyéb aktákhoz.
A Szovjetunió elleni Barbarossa-hadművelet, a leningrádi ostrom és a sztálingrádi csata sikertelensége után a németek logisztikai hátrányba kerültek. A hadjárat felemésztette a német erőforrásokat, a katonai-ipari komplexumok pedig nem voltak még felkészülve, hogy a Vörös Hadsereg ellenében meg tudják védelmezni a Harmadik Birodalmat. 1943 elején a náci kormányzat hadba hívta legkiválóbb tudósait, mérnökeit és technikusait, akik számtalan kutatásba és fejlesztésbe fogtak, hogy megtámogassák a német erőket a szovjetek elleni elhúzódó háborúban. Ebben az időben közel négyezer rakétatudós jött haza a frontról és látott munkába az észak-németországi Peenemündében.
A visszahívottakat először Werner Osenberg mérnök vezetésével világították át, amely során a Wehrforschungsgemeinschaft (Katonai Kutatószövetség) feje a politikai elkötelezettségüket vizsgálta meg. Az így megszületett Osenberg-lista a politikailag közömbös tudósok neveit tartalmazta. 1945 márciusában a Bonni Egyetem egyik vécéjében egy lengyel származású laboráns talált rá az Osenberg-lista egy darabkájára, amely az MI6-on keresztül az amerikai hírszerzés kezébe került - így készítették el az amerikaiak ezen lista felhasználásával a sajátjukat.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau tegnap
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken tegnap
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után tegnap
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok tegnap
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza tegnap
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt tegnap
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon tegnap
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához tegnap