Strigák és garabonciások, avagy mitől félt a magyar?

A tudós pásztor, a vadleány és a lidérc

A boszorkány szöges ellentéte volt a tudós pásztor, aki természetfeletti erejével nemcsak saját jószágát védte meg, hanem mindig igyekezett másokon is segíteni és a boszorkányok rontását elhárítani. Utóbbiak féltek is tőlük, hiszen a pásztorok ereje a hiedelem szerint jóval nagyobb volt a boszorkányokénál. Állandó harcban álltak a boszorkányokkal, akiket rontásaik levételére vagy az okozott kár valamilyen formában történő megtérítésére kötelezték. A tudós pásztor gyakorlati és természetfeletti módszerekkel gyógyította a saját és más jószágát. Természetesen ők sem voltak szentek, egymás csordáját igyekeztek szétkergetni, gyakran egy bikát küldve társukra.

A pásztorhoz hasonlóan a tudós kocsis a lovaskocsikról tudta levenni a rontást, s akár egy szalmazsákot is lóvá varázsolt, míg a molnár a patkányküldés és patkányelzavarás "képességében" jeleskedett. A léleklátó asszonyokat főként háborúk alkalmával keresték fel tömegével, hiszen az a hír járta róluk, hogy a közelmúltban elhunytakkal kapcsolatot tudnak létesíteni. Bár mindez ma már az okkultizmus körébe tartozik, ezek az asszonyok egytől egyig mélyen vallásosak voltak. Ám ez nem hatotta meg az egyházi és világi hatóságokat, akik nem nézték jó szemmel tevékenységüket.

Az eddig bemutatott lények olyan emberek voltak, akik a közösségekben éltek, csak nem tudták róluk, hogy kicsodák. Most néhány olyan lény következik, akiket ma egyszerűen szellemeknek neveznénk. A mindenki által ismert lidércek alatt gyakran olyan elhunyt szeretőt értettek, aki nem tudott elszakadni korábbi kedvesétől, s a halálba gyötörte azt. Ehhez hasonló az ún. bolygó tűz, amely szintén valamely okból kifolyólag nyugodni nem akaró elhunyt szellemeként kóborolt azon a vidéken, ahol egykor élt.

Nem a szerelem, hanem az élete során elvégzett hanyag munka miatt nem nyugodhatott a bolygó mérnök, aki életében rosszul mérte a földet, így megkárosította a népet. Az általában jóindulatú szellem kezében lánccal járta a határt, s hibáit igyekezett kijavítani, ám ha valaki megzavarta munkájában, azt rögtön mellbe vágta lámpájával. A kísértetek sorába tartozik a vadleány (néhány helyen kisasszonynak nevezték), aki szelíd természetű, ám ha sértegetik vagy káromkodnak előtte, mindent összetört maga körül. A magyar hiedelemvilág rendkívül gazdag volt az efféle lényekben, a felsoroltakon kívül még tucatnyian igyekeztek megkeseríteni ősapáink életét, többek között törpék, óriások, tündérek, manók, sellők, s házi szellemek is bármikor előugorhattak egy-egy bokor mögül.

Összeállításunk Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar Néprajz című műve alapján készült

1. Ősi irány
2. Táltos és garabonciás
3. Striga vagy boszorkány?
4. A tudós pásztor, a vadleány és a lidérc

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat