Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta
2013. február 5. 14:49
Hírnevet szerzett magának
Miskolczy Ágost a fővárosba kerülése után a politikai jellegű büntető ügyekben való közreműködésével, közéleti és sajtószerepléseivel szerzett magának hírnevet. A korszakban kiemelt figyelmet kapott a politikai rendszer büntetőjogi védelme. Az 1918–19-es megrázkódtatásokból született rendszer autoritatív elemeket tartalmazó polgári parlamentarizmus volt, ahol az uralkodó konzervatív politika alapját a keresztény-nemzeti gondolat, állami és jogi berendezkedését pedig a jogfolytonosságon és a Szent Korona-eszmén nyugvó alkotmányosság jelentette. Az e mércétől eltérő politikai felfogással és a megváltoztatására törekvő cselekedetekkel szemben keményen fellépett az államhatalom, mivel ezek – Miskolczy megfogalmazása szerint – „egyenesen az alkotmány, az állami szervezet és a társadalmat fenntartó intézmények és erkölcsi elvek ellen irányulnak”, s az elkövetők „egy csapásra szeretnék felfordítani az állami és társadalmi rendet”.
A politikai vonatkozású ügyek mindig a kormányzat figyelmét élvezték. A királyi ügyészséget irányító igazságügy-miniszterek felfogása szerint a tárcavezetőnek az „országos érdekű bűnügyekben ismernie kell a tényállást, és az ő kötelessége, hogy ennek megfelelő utasítást adjon”, ezért maguknak tartották fenn a minisztérium büntetőjogi osztálya politikai ügyekre vonatkozó munkájának irányítását.
Azt, hogy mely tényállások tartoztak e körbe, többször meghatározták azon igazságügy-miniszteri rendelkezések, amelyek az „ország nyugalmát veszélyeztető bűncselekmények erélyes üldözésére” hívták fel az ügyészségek figyelmét. Alapvetően az 1878:V. törvénycikkel (tc.) meghatározott büntető törvénykönyv (Btk.) I–VI. fejezeteiben foglalt bűncselekmények s ezek között „különösen […] a tulajdon intézménye és a földbirtokos osztály”, továbbá a nemzetiség, hitfelekezet elleni izgatás, lázítás, valamint az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. tc.-ben (Rendtv.) meghatározott szerteágazó tényállások voltak súlypontjai a „politikai természetű” bűnözésnek.
Ezen, a korszakban gyakran alkalmazott törvénycikket illetően a Kúria leszögezte, hogy „az állam és társadalom törvényes rendjét minden olyan mozgalom vagy szervezkedés ellen védi, amely a rendnek erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányul. Ha tehát valamely mozgalom vagy szervezkedés ilyen erőszakos felforgatást tűzött ki célul maga elé, úgy az az 1921: III. t.c. rendelkezéseinek súlya alá esik, tekintet nélkül arra, hogy milyen a politikai színezete és tekintet nélkül arra is, hogy esetleg nem politikai, hanem gazdasági vagy egyéb érdekek szolgálatában áll”. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) az általános irányításon túl az egyedi ügyekben is utasításokat adott az ügyészség számára a mikénti eljárásra.
Az úgynevezett politikai bűncselekmények jelentős része valamilyen sajtótermékben megjelent írással valósult meg. A büntetőpolitika felfogását hűen mutatja Miskolczy azon megfogalmazása, amely szerint a „nyomtatott betű veszedelmet” jelenthet a „közerkölcsiség és a belső rend” szempontjából, ezért az uralkodó eszmerendszertől eltérő írások megalapozhatták a szerzők, kiadók büntetőjogi felelősségét.
A királyi ügyészség feladatai közé tartozott a sajtóról szóló 1914:XIV. tc.-en és a 2500/1914. M. E. rendeleten alapuló, a felelősséget utólagosan vizsgáló sajtóellenőrző tevékenység: ennek során a bemutatott kiadványok „sajtórendészeti köteles példányait közvádlói szempontból ellenőrzés alá” vette, melynek eredményeként számos eljárást indult az IM szoros felügyelete alatt. A sajtóügyekre vonatkozó előírások megkövetelték a haladéktalan jelentést, az eljárás minden lényeges mozzanatáról, az intézkedések tervezetéről az értesítést. Az adott ügyben csak a minisztérium utasítása szerint lehetett eljárni. Sajtóügyekben a Btk., a Rendtv., illetve más törvény tényállásai miatt osztály vagy állam elleni izgatás, kormányzó megsértése, a magyar állam vagy nemzet megbecsülése elleni bűncselekmény, szeméremsértés, vallásgyalázás minősítéssel számos eljárás indult. Miskolczy Ágost működése során ezen jogszabályi közegben a politikai bűnügyek egyik előadójaként számos esetben járt el a nyomozások során, készített vádiratokat és látott el vádképviseletet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Mussolini
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
- Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
- Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap