Politikai rendőrség és az egyház
2012. december 29. 13:40 Vörös Géza
Korábban
Az államvédelmi és -biztonsági szervek
Az egyházpolitika irányvonalának az állampárt által kijelölt úton tartásában kitüntetett szerepe volt a magyar államvédelmi, majd állambiztonsági szerveknek. A politikai rendőrség fő feladata, a szocialista törvényesség elveinek megtartásával, az államellenes politikai bűncselekményekkel szemben történő fellépés volt. Ezen elsősorban a korabeli jogszabályok által büntetendő, vagy bár jogszabályba nem ütköző, de a fennálló politikai rendszerrel szemben ellenségesnek minősített tevékenység végrehajtásának megelőzését, akadályozását, korlátozását és megszakítását értették.
Mivel az egyházak sok szempontból a rendszer egyik fő ellenségének tekintett szervezetek voltak, így érthető, hogy ők végig a pártállami diktatúra titkosrendőrségének célkeresztjében álltak. Bár többször is átszervezték a politikai nyomozó apparátus szervezetét, a cél mindig egyértelmű maradt: a korszakonként eltérő nyomásgyakorlással, de a hitélet felszámolása, az egyházak megszűntetése, majd ennek megvalósíthatatlansága miatt szervezetük ellenőrzése, a lojális személyek vezetőpozícióba juttatása, a pártállami egyházpolitikával szemben állók ellehetetlenítése, a papi pályáról való eltávolítása. A politikai rendőrség a mindenkori egyházpolitikát a párthatározatok, a korabeli jogszabályok néha sajátságosan értelmezett betartásával, betartatásával igyekezett a saját eszközei révén megvalósítani.
A Rákosi-korszakban a felhasznált erőszakos, véres eszközöket inkább utólagosan próbálták jogszerűvé tenni. Ezzel szemben a Kádári éra a szabadságharcot követő megtorlás után a népfontos politikára helyezve a hangsúlyt, az általa üldözendőnek minősített bűncselekmények elkövetésének megelőzésében várta az állambiztonság segítségét. A politikai rendőrségnek különböző elnevezéssel és azonosító jelzéssel ellátott, a „klerikális reakcióval”, az egyházakkal szembeni elhárítást végző szervei működésük során rengeteg iratot termeltek.
Az 1945 és 1990 között Magyarországon működő államvédelmi/állambiztonsági szervek által keletkeztetett iratanyagok őrzése és jogszabályok szerinti kezelése a 2003. évi III. törvénnyel felállított Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) a feladata. A több mint 3900 iratfolyóméternyi (ifm) levéltári iratanyag majd minden típusában található az egyházakkal kapcsolatos dokumentum. Mindez alátámasztja azt a tényt, hogy a pártállami egyházpolitika megvalósításának az egyik legfontosabb eszköze a politikai rendőrség volt, melynek alapvető feladata közé tartozott a társadalom szövetébe évszázadok alatt beágyazódott egyházak felszámolása, a hitélet és vallásgyakorlás lehetőségének megszüntetése.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Az ÁBTL levéltárosai a Levéltár őrzésében lévő politikai rendőrség iratait, az azok rendezésekor kialakított levéltári rendszerben négy szekcióba sorolták. Az egyházakra vonatkozóan, a már említett társadalmi szerepüknél fogva, mindegyik szekcióban találhatóak olyan dokumentumok, amelyek velük kapcsolatos információkat tartalmaz. A következőkben több példával érzékeltetném, milyen jellegű információ-forrásokat találhat egy kutató Történeti Levéltárban, ha az 1945 és 1990 közötti időszak egyháztörténetére kíváncsi. Próbálom jelezni, hogy milyen adatok lehettek meg, melyek vagy a sajnos minden irattermelő intézményre jellemző selejtezés, megsemmisítés áldozatául estek, vagy az operatív tisztek hanyagsága, talán tudatos döntései miatt nem kerülvén be a Belügyminisztérium Irattárába a Történeti Levéltár levéltárosai számára is további sorsuk ismeretlen, esetleges meglétükről, hollétükről csak találgatni lehet.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![II. Népesség, település, életmód / 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/798.jpg)
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap