Adalékok a kommunizmus kutatás történeti problémájához
2012. december 29. 11:05 Ötvös István
A kommunizmus kutatás levéltári nehézségei kapcsán szinte mindenkinek dokumentumok megsemmisülése és hiányosság, valamint a külföldi – szovjet dokumentumok – töredékes ismerete rémlik fel. A közép-európai közgondolkodás amúgy is hajlamos az összeesküvés-elméletek befogadására, ezért sokan valamilyen „mindentudó”, láthatatlan kéz manipulációjától rettegnek és ennek is tulajdonítják az iratanyag hiányát.
Korábban
A szóbeli utasítások miatt nagy a forráshiány
Csakhogy valójában minden korszak kutatója forráshiányban szenved, legfeljebb más-más okból. De míg a – példa kedvéért – középkor kutatója számára a forráshiányt az egykorú dokumentumok természetesnek vélt megsemmisülése okozza, addig a modern korszak kutatója számára a látszólagos bőség ellenére egy másfajta hiány jelenléte nyomasztó.
Hiába találták fel az írógépet és készítettek nagyszámú másolatot egyes dokumentumokról, valójában a modern hírközlési eszközök lényegesen tágabb teret biztosítanak a szóbeli utasítások kiadására. És hogy Rákosi Mátyás, vagy Kádár János pontosan milyen utasításokat adott szóban, azt voltaképpen soha nem fogjuk megtudni.
A kérdés tehát voltaképpen nem az, hogy lesz-e forráshiány, hanem az, hogy be lehet-e tömni – és ha igen, hogyan – a réseket? Hogy ne teljesen elméleti síkon tapogatózzunk néhány példán keresztül próbáljuk meg bemutatni a forráshiányok és azok kitöltésének (talán) lehetséges okait, módját.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát tegnap
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon tegnap
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve tegnap
- Nem tiltakoztak a nyugati hatalmak Lengyelország legelső felosztása ellen tegnap
- Az arisztokraták is a köznéppel együtt mulattak a régi Városligetben tegnap
- A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán tegnap
- Felolvasó estekkel és borkóstolókkal várják az érdeklődőket az 52. Tokaji Írótáborban tegnap
- A roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést tegnap