Hétköznapok Petrában
2012. november 8. 14:26
Régészek, diákok és önkéntesek vizsgálják a modern világ hét csodája közé választott jordániai romváros, Petra egykori lakóinak mindennapjait.
Korábban
Petra 262 kilométerre fekszik Ammantól, Jordánia fővárosától. Hajdanán a nabateusok birodalmának volt a fővárosa, fénykorában csaknem 30 ezren lakták, de a római időkben, a nabateusok i.sz. 106-os felkelésének leverése után is virágzott. Jelentőségét az adta, hogy egy jelentős karavántút mentén helyezkedett el, s a tömjén- illetve mirhakereskedelem egyik meghatározó szereplője lett. A sziklába faragott, lenyűgöző palota- és templomhomlokzatok mögött csak kőbe vájt, sötét terek vannak, rendeltetésük még ma is ismeretlen.
A várost az i.sz. 747-es földrengés súlyosan megrongálta, s attól fogva több mint ezer évig el volt szigetelve a világtól, mígnem a svájci Johann Ludwig Burchhardt 1812-ben újra felfedezte. Utolsó lakóit, a pásztorkodásból élő beduinokat a jordán kormány az 1980-as évek közepén átköltöztette egy szomszédos településre. A sziklaváros azóta kizárólag turistalátványosság, 2007-ben a modern világ hét csodája közé választották.
Tom Parker (Észak-karolinai Állami Egyetem) és Megan Perry (Kelet-karolinai Egyetem) vezetésével most régészek, diákok és önkéntesek végeznek kutatásokat a területen, Petra egykori lakóinak, a nabateusok mindennapjait kutatva. Jelenleg az Északi Gerinc mentén folynak az ásatások, ahol az ötven, sziklába vájt aknasírban talált emberi maradványokból próbálják összerakni a helyiekkel kapcsolatos, eddig meglehetősen hiányosnak mondható képünket.
Ugyan a temetkezési helyek nagy részét az ókori sírrablók alaposan felforgatták, a 2012 nyarán folyó ásatási szezon során három sírból is előkerültek emberi maradványok, agyagedények, üvegek, kerámiavázák, olajlámpák, parfümös üvegek és egyéb tárgyi leletek. A római kori (i.sz. 2-4. század) leletek közül leomlott falak és a hozzájuk kapcsolódó maradványok kerültek napvilágra; a kutatók ezekről úgy gondolják, hogy minden bizonnyal a Petrát i.sz. 363-ban sújtó földrengés során dőltek össze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap