Mi lesz veled, Egyiptom?
2012. július 16. 08:55
Egyre-másra érkeznek a különböző egyiptomi régészeti lelőhelyek kifosztásáról, tönkretételéről szóló hírek a forradalom után még önmagát kereső, újjáépítésre váró észak-afrikai országból. Legutóbb El Hibehnél jártak fosztogatók, a kár hatalmas.
Korábban
A 2011. januári egyiptomi eseményeket követően Carol Redmount (Berkeley Egyetem) barátaitól azt próbálta megtudakolni, hogy az észak-afrikai országban végigsöprő forradalmi hullám milyen károkat okozott az ókori örökségekben. A kutatónő 2001-ben folytatott ásatásokat a Kairótól 270 kilométerre délre levő El Hibehnél, azon a helyen, amely a fáraók korától egészen az iszlám eljöveteléig lakott volt. Az utolsó ásatási idény 2009-ben fejeződött be, a Redmount vezette csapat azonban kockázatosnak ítélte a visszatérést.
Mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a régészeti helyszínen talált maradványok veszélyben vannak, a területen pedig fosztogatásokról lehet hallani.
A kutatók által adott helyzetértékelés – „nagyon rossz” – még így sem állja meg pontosan a helyét. Amikor Redmound kollégáival idén februárban – bő egy évvel a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukását elhozó forradalom után – visszatért El Hibehbe, még jobban elszomorodott a látványtól. A rablók több száz gödröt ástak, a sírokat felforgatták, a falakat lerombolták, a múmiákat feldarabolták, így a terület most egy nagy szemétlerakóra emlékeztet.
El Hibeh korántsem az egyetlen olyan helyszín, amely komoly károkat szenvedett a forradalom óta. De kétségkívül az egyik legfontosabb, kiváltképp azért, mivel ez (volt) az egyik legkevésbé megbolygatott ásatási terület a harmadik átmeneti kor (i. e. 1076-712) idejéből; a települést i.e. 1070 körül alapították luxori magas rangú papok, s 1700 éven keresztül lakott volt.
A kutatónő végső elkeseredettségében külön Facebook-csoportot hozott létre, amelyhez már 1700-an csatlakoztak. A cél az, hogy a helyrehozhatatlan károkról szóló képek közzétételével felhívja a döntéshozók figyelmét az ásatási helyszín tarthatatlan állapotára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap