Emberi csontokat őrizhetett meg a 94 éve elsüllyedt brit tengeralattjáró
2012. június 20. 15:33
A 94 éve elsüllyedt brit tengeralattjáróról, a HMS E14-ről készült első képek azt sugallják, hogy a roncs a legénység tagjainak földi maradványait is megőrizte.
Korábban
Fényképeket készítettek a HMS E14-ről annak végső nyughelyén, 94 évvel az után, hogy a tengeralattjáró a heves ágyútűzben elsüllyedt. Ezek a képek azt mutatják, hogy a roncs szinte érintetlen, a legénység tagjainak maradványai pedig még mindig a tengeralattjáró fedélzetén vannak. A vízi jármű roncsának pontos helyét addig nem ismerték, mígnem török búvárok ebben a hónapban le nem merültek és azonosították a maradványokat. A brit kormányt már értesítették a felfedezésről, amely azt kéri a török hatóságoktól, hogy a területet hadisírrá nyilvánítva biztosítsák annak megóvását.
Az E14 1918 januárjában süllyedt el, a katasztrófa következtében 25 ember veszett a hullámsírba. Vesztét az oszmán hadsereg torpedója okozta, mikor a hajót a 70 kilométer hosszú, az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoroshoz, a Dardanellákhoz küldték. A tengeralattjárót Geoffrey White korvettkapitány vezette. Amikor a kapitány felismerte, hogy a heves ágyútűz közepette nem tudja a tengeralattjárót biztonságos módon a nyílt tengerre vezetni, úgy döntött, hogy inkább kiköt. „Isten kezében vagyunk” – emlékezett vissza a posztumusz Viktória-keresztben részesülő White kapitány utolsó szavaira az egyik túlélő; néhány pillanattal később a kapitány életét vesztette, a tengeralattjáró pedig elsüllyedt.
Három évvel korábban, a szövetségeseknek a Dardanellák elleni ostromakor ugyanez a hajó elsüllyesztett egy oszmán őrhajót és egy óceánjáróból csapatszállítóvá alakított White Star óceánjárót, egy további hadihajót pedig működésképtelenné tett. Az 1915-ös sikeres ostromban való részvételéért Edward Boyle kapitányt szintén Viktória-kereszttel tüntették ki; Boyle később további két misszióban vett részt a Márvány-tengeren.
A roncsot hároméves kutatómunka után Selçuk Kolay tengeri építész és Savas Karakas búvár-filmrendező fedezte fel a török partoknál. A kewi Nemzeti Levéltárban folytatott kutatómunka és a part menti védelmi vonalak felmérése után ugyan sikerült a tengeralattjáró roncsát lokalizálni, de két évet vett igénybe, mire a török hatóságok által kiadott engedélyek birtokában megkezdhették a merülést. A roncsot 20 méter mélyen, 240 méterre a partoktól fedezték fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.