Velencében már 400 éve is sztereóban szólt a zene
2011. november 28. 09:58
A legújabb akusztikai kutatások szerint a reneszánsz Velence nemessége az elsők között élvezhette sztereóban a zenét. A templomok építészeti innovációinak célja az lehetett, hogy tisztán szétválasszák a kórus hangjait – állítja egy hangmérnökökből álló csapat.
Korábban
A kutatók számítógépes modellek segítségével próbálták szimulálni néhány város templomában - például az egyik legfontosabb turisztikai látványosságnak számító Szent Márk-bazilikában -, hogyan szólhattak a koncertek 400 évvel ezelőtt.
„Először a templomok jelenlegi akusztikáját modelleztük” – magyarázta Braxton Boren, a New York-i Egyetem zenetechnológiai hallgatója. A kutatócsoport építészettörténészekkel és akusztikai szakemberekkel is konzultált.
Boren és csapata a még ma is álló 16. századi velencei templomok akusztikáját elemezte, többek között az Ospedaletto, a Redentore, San Francesco della Vigna templomokat, valamint a Szent Márk-bazilikát.
A tanulmány megállapította, hogy az épületek szerkezetük szerint úgy lettek kialakítva, hogy fokozzák a sztereo hatást, tehát a kórus hangját a templom különböző pontjain helyet foglaló dózse, a város vezetősége és nemessége egyaránt élvezhette, akárcsak egy mai modern koncertteremben.
A szimuláció kimutatta, hogy a karzat megfelelő elhelyezése segített abban, hogy kialakulhasson egy dupla akusztikus hangvezetés. Érdekes, hogy a szentély közönsége a mögötte ülő emberek elhelyezkedése miatt sokkal intimebb és tisztább hanghatásban részesülhetett.
A kutatásból továbbá kiderül, hogy a templomok belső elrendezésén és díszítésén kívül a hanghatást az is jelentősen meghatározta, hogy hány ember volt jelen. Például egy jelentősebb vallási ünnep idején – mikor több látogatója volt a szertartásnak – a visszhang ereje jelentősen lecsökkent, így a sztereo hang jobban érvényesülhetett.
Azonban a régi velencei templomok a kora újkorban nem voltak olyan zsúfoltak a miséken, mint manapság, így a modern látogató nem részesülhet olyan zenei élményben, mint évszázadokkal korábban a dózse – fejtették ki a kutatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap