Az augusztusi puccsal ért véget a Szovjetunió
2011. augusztus 18. 11:00
Korábban
A Szovjetunió hattyúdala
Már a puccs napjaiban megindult a Szovjetunió széthullása: augusztus 20-án és 21-én a tallinni és a rigai parlament deklarálta Észtország, illetve Lettország függetlenségét, s e folyamatban szeptemberre a szovjet tagköztársaságok túlnyomó része kinyilvánította állami önállóságát. A Szovjetuniót 1991. december 8-án felváltotta a Független Államok Közössége (FÁK) elnevezésű laza konföderáció, amelyhez december 21-ig 11 volt tagköztársaság csatlakozott (Grúzia később lépett be, a baltiak pedig a teljes elkülönülés fenntartása mellett döntöttek). A már nem létező államalakulat, a Szovjetunió államfői tisztségéről Gorbacsov 1991. december 25-én lemondott.
Az augusztusi krízis nyomán tagpártjaival egyetemben bomlásnak indult a Szovjetunió Kommunista Pártja is. Gorbacsov 1991. augusztus 24-én lemondott főtitkári tisztségéről, augusztus 29-én pedig a szovjet Legfelsőbb Tanács felfüggesztette az SZKP tevékenységét az ország egész területén. Megkezdődött a pártszervek kitiltása a munkahelyekről, a pártvagyon állami kezelésbe vétele. Mindeközben a hatalmi-politikai-gazdasági jogosítványokat fokozatosan az egyes köztársaságok állami szervei vették át, párhuzamosan a szovjet össz-szövetségi szervek létalapjának, s maguknak e szerveknek a megszűnésével.
Az 1991. augusztusi moszkvai hatalomátvételi kísérlet annak a reformfolyamatnak kívánt gátat szabni, amely Mihail Gorbacsov hatalomra kerülésével 1985-ben indult. Miután a konzervatív törekvések nyílt vereséget szenvedtek, s győztek a Jelcin-vezette reformerek, nem lehetett már szó semmiféle SZKP-féle szocializmusról, illetve a párt által uralt Szovjetunióról.
Az önmagát túlélt rendszer végső soron megreformálhatatlannak bizonyult, viszont a reformok által elindított folyamatok visszafordítása is lehetetlenné vált: a peresztrojkán és glasznosztyon edződött tömeg ki mert menni az utcára, hangot mert adni azon szándékainak, hogy a fő hatalmi központtá vált Jelcin-féle oroszországi vezetéssel összefogva új, más irányt szabjon az események menetének. Paradox módon az elvetélt puccskísérlet még gyorsította is a szovjet államközösség szétesését, amivel formálisan is lezárult az 1917-ben indult történelmi periódus.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap