Athén kincsei: a folyók
2011. augusztus 17. 10:58
A folyók jelentős szerepet töltöttek be az ókori Hellász vezető városában, Athénban – nemcsak vízforrások voltak, hanem a mindennapok fontos részei is.
Korábban
Két állandó folyam szelte át az ősi görög várost: az Ilisszosz és az Eridanosz, amelyek a nagyobb Kefisszoszba torkolltak. A két folyó létfontosságú szereppel bírt az antik korban, vizükből ittak, mostak és főztek Athén lakói, valamint a két vízforrást vallási szertartásokhoz is felhasználták, és különböző műhelyek is hasznosították.
A szennyezés azonban akkoriban is súlyos probléma volt, a görög földrajztudós Sztrabón az i.sz. 1. században azt írja, hogy az egykor még állati fogyasztásra is alkalmatlannak gondolt Eridanosz vize tiszta és iható a Diokharész kapun kívül, a Lükeiónhoz közel. A folyók tisztaságának megőrzésére több rendeletet hoztak, ezek egyike a Lüszikratész emlékmű közelében megtalált és i.e. 420-ra datált, bevésett határozat, amely megtiltotta az állati bőr puhítását az Ilisszosz egyes szakaszain.
A folyópartok azonban a közösségi élet helyszínei is voltak, az athéniak tanulásra, vallási tevékenységre, atlétikai edzésre, valamint katonai gyakorlatokra használták a területet. Platón Phaidroszában megörökít egy jelenetet, melyben Phaidrosz és Platón sétálnak az Ilisszosz északi oldalán. Athén folyói mellett három gümnasziont – eleinte fizikai majd szellemi oktatásra szolgáló intézményt – emeltek az i. e. 6. század folyamán: az Akadémiát a Kefisszoszhoz közel, a Lükeiónt az Eridanosztól nem messze, és a Kinzoszargészt az Ilisszosz mellett. Végül, de nem utolsósorban számos templomot építettek az athéni folyók – főképp az Ilisszosz – mentén.
Athén ókori lakosai a Parthenon nyugati timpanonján is kifejezték a város vízforrásaihoz fontosságát, ugyanis a faragvány végein feltűnnek az Eridanoszra és Ilisszoszra utaló folyóistenek és a vízi nimfák alakjai is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap