Milyen húst fogyasztott a középkori ember?
2011. június 15. 12:02
Regionális és szezonális eltérések jellemezték a középkori ember húsfogyasztási szokásait, de általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában a marha és a birka volt a legkelendőbb.
Korábban
Egy nemrégiben megjelent tanulmány néhány valóban érdekes részlettel szolgál a középkori húsfogyasztásról, benne a nyugat-európai régiók eltérő sajátosságairól. A húsfogyasztás a késő középkori nyugat-európai városokban: korabeli tanulmány című dolgozatban Ramón Agustín Banegas López angol, francia, olasz és spanyol, valamint portugál forrásokat elemzett.
A tudományos cikk legfőbb megállapítása, hogy Nyugat-Európában a középkori ember fő „húsforrása” a marha és a birka volt, míg a disznófogyasztás visszaesett a 14-15. században, ami a nagy pestisjárvány utáni állattenyésztési szokások megváltozására vezethető vissza. A tanulmány számos regionális sajátosságra hívja fel a figyelmet; például Franciaország északi részén és Angliában főleg marhát ettek az emberek – a 14. századi Mesnagier de Paris szerint a párizsiak hetente összesen 95 ezer kilogrammnyi marhahúst fogyasztottak, kétszer annyit, mint bármilyen más húsból. López szerint a korabeli szakácskönyvek tele vannak marhából készült ételekkel.
Az Ibériai-félszigeten teljesen más volt a helyzet. Lópeznek sikerült egy egyedülálló, 1462. évi adóösszeírásra bukkannia, amiből kiderült, hogy a középkori ember 70 százalékban birkahúst fogyasztott, míg marhát csak tíz százalékban. A katalán szakácskönyvek is ezt támasztják alá, szinte az összes recept a birka különböző elkészítési módjaival foglalkozik.
A korabeli Itáliában szezonális eltéréseket figyelt meg a kutató. „A tavasz végétől a tél beálltáig a birka volt a legkelendőbb, míg a disznó népszerűsége szeptemberben kezdett nőni, s a folyamat januárban tetőzött. A borjúhúst leginkább nyáron vették – főleg augusztusban és szeptemberben” – olvasható egy 14. század végi íródott pratói feljegyzésben.
A szerző szerint a húsfogyasztás változatossága az egyes régiók mezőgazdasági termelékenységre és a társadalmi szokásokra vezethető vissza. López megállapítja, hogy az itáliai arisztokrácia leginkább a fiatal lábasjószágok húsát kedvelte, amely „finomabb volt, mint a birkáé és a marháé, de persze drágábbnak és előkelőbbnek is számított”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.