Hidegvérű mészárlással foglalták el Jeruzsálemet a keresztesek
2011. január 19. 13:43
A Jeruzsálem 1099-es ostromát követő mészárlást vallásos őrület helyett valójában hidegvérű nyugalommal követték el - állítja a korszak egyik kutatója, aki szerint ezzel a szomszédos muszlim államok számára üzent az új keresztény vezetés.
Korábban
A leeds-i Egyetem történésze, Alan V. Murray nemrég megjelentetett, The Demographics of Urban Space in Crusade Period Jerusalem (1099-1187) című cikkében arra kereste a választ, hogy pontosan mi is történt, amikor a keresztesek előtt egy forró nyári napon, 1099. július 15-én megnyíltak Jeruzsálem kapui. A krónikák ugyanis elég szemléletesen festik le az erőszakot, amelynek során a lovagok lemészárolták a muszlim és zsidó lakosokat.
"Megöltek minden szaracént és törököt, akit csak találtak” - fogalmaz a Gesta Francorum, majd a szerző hozzáteszi: mindenkivel végeztek, akár férfi volt, akár asszony. Az utcákat a szó szoros értelmében vérözön borította, levágott fejekből, kezekből és lábakból rakott halmok álltak mindenhol. A takarítás folyamatos volt, megállás nélkül égették a holttesteket, ám a munka befejezéséhez öt hónap sem volt elég, és a várost még akkor is kegyetlen bűz lengte be.
Bár az európai keresztény országok vezetői először elszörnyedve vették tudomásul a Jeruzsálemben történteket, elég hamar napirendre tértek ezek felett, és alig tíz év múlva a kegyetlen vallásos indulat már pozitív színben jelent meg Nogent-i Guibert, Róbert barát és Bourgeuil-i Baldric beszámolóiban. Ezen művek ideológiai pálfordulást is jelentettek: míg a muszlimokat addig közömbösen szemlélték, ekkortól váltak elfajzott tisztátlan fajjá, amelynek sorsa a megsemmisülés.
A történészek szerint a hasonló mészárlások nem voltak szokatlanok a korban, ráadásul mindez a vallási vakbuzgalom eredménye volt, amely csak fokozódott, mikor a lovagok végre elérték az áhított város falait.
Murray azonban nem ért egyet mindezzel: szerinte érdekes feltenni a kérdést, hogy a mészárlások az első napi „vallásos őrület” elmúlta után miért folytatódtak még további két napig. Emellett a krónikákban leírt kegyetlenkedések szinte szó szerint megtalálhatóak a Bibliában is, így a professzor szerint elképzelhető, hogy a valós történések az elkövetett tettek iránt érzett szégyen súlya miatt a homályba vesztek, és a szerzők csak egy sematikus, de nem kevésbé iszonyatos képet örökítettek az utókorra.
Murray szerint az első keresztes hadjárat vezetői nagyon is tisztában voltak vállalkozásuk ingatag voltával: hadseregük akármilyen sikeres is volt, mégis muszlim államok gyűrűjében hódította vissza Jeruzsálemet, így a mészárlással több legyet üthettek egy csapásra. Példát statuáltak, és megszabadultak az őket akármikor elárulni kész helyi lakosságtól, hiszen ha a kor normái szerint viselkedtek volna, akkor a foglyokat váltságdíjért cserébe kiárusították volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter tegnap
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat tegnap
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros tegnap
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget tegnap
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója tegnap
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál tegnap
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich tegnap
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán tegnap