Több ezer éves barlangrajzok kerültek elő Szomáliföldről
2010. szeptember 21. 09:35 The Guardian
Brit régészek ötezer éves barlangrajzokat – köztük egy lovas vadászt ábrázoló képet – fedeztek fel közel száz afrikai helyszínen.
Korábban
A University College London (UCL) régészeti intézetének vezetője, dr. Sada Mire által irányított ásatások során egy négyezeréves lovas festmény is előkerült, amely az egyik legelső ilyen jellegű ábrázolásnak számít. Szomáliföld és a kelet-afrikai Ádeni-öböl száz helyszínén a kutatók rendkívül élethűen megfestett antilopokat, zsiráfokat, kígyókat és hüllőket találtak. A kiváló minőségű rajzok legalább tíz, főleg félsivatagos helyszínről kerültek elő, amelyek könnyen világörökségi címet kaphatnak.
„Ezek a képek a legjobb prehistorikus festmények közé tartoznak” – így Mire, aki nemrég az ENSZ szomáliföldi tanácsadója lett. „Szomáliföld történelme teljesen ismeretlen. A háborúk, a szárazság és a kalózkodás miatt Szomáliában alig lehetett ásatásokat folytatni, az ország viszont tele van különleges, jó állapotú barlangrajzokkal” – tette hozzá a kutató.
A Vörös-tengertől 64 kilométerre levő Dhambalinban szarvasmarha-, birka- és kecske-rajzok láthatók, amelyek ötezer évvel ezelőtt kerültek a barlangok falaira. Ráadásul olyan állatok is vannak – köztük a zsiráf –, amelyek ma már nem találhatók meg Szomáliföldön. Mirét megdöbbentették a „hátborzongató, fejetlen figurák” látványa: „néha az állatokat csak egy nyakkal, vagy szarvval ábrázolták. Ez a fajta képi rövidítés nyilvánvalóan elég volt ahhoz, hogy üzenetet közvetítsenek” – magyarázta a kutató.
Szomáliföld Szomália északi részén helyezkedik el, területe Angliánál valamivel nagyobb, de csak 3,5 millióan lakják, a népesség fele nomád. Korábban évszázadokon át az Oszmán Birodalom része volt, majd 1884-től 1960-ig brit fennhatóság alatt állt. 1991-ben elszakadt Szomáliától, de függetlenségét még nem sikerült elismertetnie. Az anyaországban dúló évtizedes polgárháborúval szemben itt viszonylagos béke honol, de a demokratikus viszonyok ellenére az ENSZ még mindig nem ismerte el különálló államként, s könnyen lehet, hogy a harcok ide is átterjedhetnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap