Helyreállították "Kis Petra" egyedülálló falfestményeit
2010. szeptember 15. 09:54
A régészek már lemondtak róla, a szakembereknek azonban mostanra sikerült megtisztítaniuk a beduin tábortüzektől befeketedett falfestményeket Petra barlangjaiban.
Korábban
A hároméves kitartó munka eredményeképpen kétezer éves, bonyolult kompozíciójú, fényes hellenisztikus freskók tárultak a régészek szeme elé - mutattuk be nemrég mi is. „Idegőrlő munka volt. Nem fogtuk fel, hogy valaha is meg tudjuk tisztítani ezeket a festményeket, s kezdtük azt gondolni: ez egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Csak félúton derült ki” – mondta el az egyik szakember, Stephen Rickerby.
A freskók a Kis Petrának nevezett Siq al-Baridban, öt kilométerre Petrától találhatók. Petra hatalmas faragott kőszikláiról híres, amelyeket az időszámításunk előtt több száz évvel ezelőtt érkezett arab nabateusok hoztak létre. A nabateusok virágkora az i.e. 2. századra tehető, ekkoriban tömjént és különféle aromákat szállítottak Arábiából a Mediterráneumba, majd államalakulatukat a Római Birodalom szívta fel.
A hellenisztikus művészet nyomai egykoron számos városukban volt tetten érhető, de a most helyreállított műremekek kivételszámba mennek. „A legtöbb megmaradt falfestmény nagyon egyszerű, míg ezek figuratívak. Valódi művészet, amely túlmutat a dekoráción. A falak szárnyas puttókkal vannak tele, akik gyümölcsöt szednek, vagy éppen a szőlőket dézsmáló madarakat hajtják el” – magyarázta Rickerby.
Petra romjai eredetileg festettek voltak, de évszázadok alatt az elemekkel vívott harcokban végül az enyészetté váltak, s ma már szinte csak a vörös kő látszik, amelyről a helyet világszerte ismerik. „Mindenki a sziklákkal azonosítja Petrát, s csak kevesen tudják, hogy a falakat festették. Petrát egy festett városként kell elképzelnünk. A felfedezés segítségével most betekintést nyerhetünk, hogyan nézett ki valójában a terület” – mondta Rickerby. „Úgy gondolom, hogy a festmények újabb és újabb turistákat fognak vonzani” – tette hozzá.
A naturalista falfestmények virágokat, madarakat és rovarokat ábrázolnak, s ezeket a régészeknek már sikerült beazonosítaniuk, míg a jelenetek a görög Dionüszoszhoz, a bor és mámor istenéhez kötődnek. A kutatók reményei szerint a felfedezések segíthetnek betömködni a lyukakat a görög és a római festészet közötti átmenetet illető hiányos tudásunkkal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Sikeresen ösztönözte az amerikai nőket a munkába állásra Szegecses Rózsi
- Váratlan események sorának köszönhetően került a trónra II. Erzsébet
- Hétévesen lépett először színpadra Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya”
- Szinte egyáltalán nem ismerte az édesanyját a fiatal Marie Antoinette
- Nem lelte meg a boldogságot második házasságában Szendrey Júlia
- Írásait álnéven publikálta a matematikában rendkívül tehetséges Ada Lovelace
- Magánéleti botránya miatt zárult be Hollywood kapuja Ingrid Bergman előtt
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Üldözötteket mentett férjével a világháború idején Nemes Nagy Ágnes
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap