A második bécsi döntés pillanatai
2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI
Korábban
Az egyik fél mindig jajgatni fog
Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter (Őfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere) 1940. június 28-án diplomáciai úton azt üzente Budapestnek, hogy mind Berlin, mind Róma engedékenységet tanácsolt Romániának, de Magyarország se ragadtassa magát súlyos következményekkel járó lépésre. A magyarországi mozgósítás aggodalmat okoz, akárcsak a magyar-román határvillongások híre.
Csáky külügyminiszter megígérte, hogy magyar részről alkalmazkodni fognak a tengelyhatalmak tanácsához, de kilátásba helyezte a magyar intervenciót, ha Románia teljesen összeomlik; ha forradalmi megmozdulások lesznek Romániában; ha a besszarábiai menekültek Erdélybe áramlanak; ha a szovjet hadsereg a Kárpátok felé nyomulna előre.
Az Erdélyre vonatkozó magyar igényt azonban a románok elutasították. A Teleki-kormány a hadsereget a román határra vezényelte - ez igen bátor lépés volt, tekintettel a román erők nagyságára. A dolog sürgősnek tűnt, mivel a gyors német győzelmek a háború közeli végét ígérték. A döntésben szerepet kapott az is, hogy Románia július 1-jén felmondta az ország területi épségére vonatkozó brit garanciát - azaz Erdély megtartása érdekében Németországhoz közeledett.
Hitler 1940. július 7-én Berlinben fogadta az olasz külügyminisztert, és elégedetlenségét fejezte ki "a magyar türelmetlenség zűrzavaros megnyilvánulásai miatt", de hozzájárult, hogy július 10-én Münchenben fogadja Telekit és Csákyt. A magyar államférfiak előtt egyebek között kijelentette: "Ha Magyarország azt gondolja, hogy Románia ellen saját erejéből felléphet, és kész az ilyen akcióból származó esetleges következményeket saját felelősségére vállalni, akkor a Románia elleni háborús beavatkozásnak nem áll semmi az útjában." Hitler megjegyezte: "Magyarország sem anyagi tekintetben, sem csapatai számbeli erejét tekintve nincs olyan fölényben Romániával szemben, hogy biztos győzelemre számíthatna."
Ahogy magyar részről felismerték, hogy Hitler a katonai megoldás ellen van, kezdtek áthangolódni a tárgyalásos megoldásra, de csak Németország és Olaszország közvetlen részvételének feltételével. Hitler cinikus őszinteséggel megjósolta: "Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
